Daniel David oktatási miniszter reformot javasol: a líceumi kerettantervek módosítását tervezik, amely szerint az egyes tantárgyak óraszámát az iskolák és a diákok bevonásával határoznák meg. A javaslatot nyilvános vitára bocsátották a minisztérium honlapján, és a közeljövőben több nagyvárosban is szerveznek róla megbeszéléseket: Bukarestben február 11-én, Kolozsváron 14-én, Iași-ban 25-én, Temesváron március 4-én vitatják meg a tervezetet. Az országos dimenzió biztosítása érdekében a személyes vitasorozatot online egyeztetés követi március 6-án. Ezek után a minisztérium májusában fogadná el a kerettantervek végleges formáját, és először a 2026/2027-es tanévben alkalmaznák.
Melyek a változások?
Az új kerettanterv célja a következő kulcskompetenciák elsajátításának elősegítése: fejlett íráskészség, többnyelvűség, STEM területek (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika), digitális kompetenciák, társadalmi és személyes készségek, polgári ismeretek, vállalkozói kompetenciák, valamint kulturális tudatosság és kifejezésmód – olvasható a szaktárca honlapján.
Daniel David szerint az előző miniszteri brigád kerettanterv-javaslatait az alábbi irányok mentén módosították: a kompetenciák egyértelmű meghatározása és értelmezése, elkerülve az ideológiai, politikai vagy szélsőséges vallási beavatkozásokat; a tanterv átalakítását tudományos alapokra helyezik, hogy csökkentsék az áltudományos hatásokat, és védjék a tanulókat az ideológiai, politikai vagy szélsőséges vallási befolyástól; az alaptantárgyak esetében a törvény által előírt témák világosabb elosztása; a tananyag jobb illeszkedése a diákok pszichológiai fejlődéséhez és szükségleteihez; az iskola nyitása a társadalom felé azáltal, hogy külső szakértők is részt vehetnek egyes speciális tanegységek oktatásában az intézmény tanáraival együtt.
A javasolt kerettanterv országszerte komoly vitákat váltott ki, mivel a tervezet szerint a földrajz és a történelem kikerülne a 11. és 12. évfolyam kötelező tantárgyai közül, ahogyan a reál szakirányon tanulók számára a fizika, kémia és biológia. A miniszter üzenetében hangsúlyozta: ezek a tantárgyak az utolsó két évfolyamon továbbra is választhatók lesznek, vagy a profilnak megfelelő tantárgyak közé kerülhetnek, ha az iskola és a diákok így döntenek.
Mi is a probléma? „Hát a gyermekem bőrönddel jár iskolába!”
Évtizedek óta – még a 2000-es évek elején is, amikor én kezdtem az iskolát – minden tanév kezdetén azt hallom, hogy a diákok túl vannak terhelve, rengeteg a fölösleges tantárgy, arról már nem is beszélve, hogy hány tankönyvet és munkafüzetet kell magukkal cipelniük az oktatási intézménybe. “Milyen jó lenne, ha a diákoknak is lenne beleszólásuk a tananyagba!” Lám, most ez történik – pontosabban történne –, de ismételten probléma és elegedetlenség uralkodik a közéletben, megint összekeverjük a friss levegőt a huzattal.
Milyen dolog az, hogy egyes osztályokban nem lesz kötelező a történelem, a földrajz, a matematika vagy a latin nyelv? Ha pont ezek nem lesznek kötelezők, miről fog tanulni a csemete az iskolában?! Hogy képzeli ezt az oktatási szaktárca? Bevallom: én lettem volna az első, aki 11. osztályban a matematikát, fizikát és kémiát kiiktatja az órarendből, sőt a biológiát is – tanulja az, aki reál pályára készül; jó lenne úgy felvételizni középiskolába, hogy nagyvonalakban tudjuk, mit akarunk az életben. Elvégre 2019 óta a mai napig egyszer sem használtam a deriválást vagy az integrálást, nem vontam gyököt, mi több, a mátrixokkal sem foglalkoztam. Nem kérdezte meg tőlem azóta sem senki, hogy mi a NaCl, csak simán konyhasóként hivatkozom rá, és a V=s/t képletet sem használtam – megjegyzem, humán osztályban tanultam. A Miatyánkot azóta sem mondtam el latinul a templomban, és Seneca Epistulae morales ad Lucilium (Erkölcsi levelek Luciliushoz) művét is magyarul olvastam el. Közben ezerrel megy, hogy a tanulók reggel 7 és 15 óra között iskolában vannak, 16 órakor ebédelnek, 17-kor elrohannak matematika különórára, 18-tól a kijevi nehéz balett előadásában demonstrálják a Hattyúk halálát, és este 8 körül megtanulják azt, hogy Coțofenești nem Erdélyben található, hanem Munténiában, Prahova megyében. Szóval, mi a baj azzal, ha az oktatási intézmény a diákokkal közösen dönt majd arról például informatika szakon, hogy 11. osztálytól marad vagy repül a történelem, földrajz? Helyette lehet mondjuk több matematikát tanulni, netán rövidebb időt kell az iskolában tölteni. Lassan az órarend kegyetlenebb, mint egy 8 órás munkahely: 50 perc tananyag – amiből kb. 20 perc az, amire a diák oda is tud figyelni a szociológusok szerint – és 10 perc szünet, amibe a mosdónak és a tízórainak is bele kell férnie.
Kérdezem ismét, mi a baj azzal, ha VÉGRE az oktatási minisztérium beleszólást enged a tantervbe? Ha a diák és az oktatási intézmény kommunikál? Ha nem csak és kizárólag el kell fogadni valamit, és le kell nyomni vagy nyelni azt a bizonyos békát? Ez most miért baj?
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
