Egymás tapasztalatából meríteni

Harmincadik szimpóziumát szervezte meg a hét végén Erdőszentgyörgyön és Szovátán az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége. A szövetség – amelynek Erdőszentgyörgy immár négy éve, Szováta pedig idén vált tagjává – fő célja, hogy az egyes településeken élő emberek életminőségét próbálják javítani. A konferenciák lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tagok tapasztalatot cseréljenek, és a helyi prioritásokat alapul véve gyakorlatba ültessenek máshol jól működő példákat. 

Pénteken az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban sajtótájékoztatóval kezdődött a rangos rendezvény, ahol De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének elnöke, dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának főkonzulja, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere, valamint Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere ismertették a szövetség célkitűzéseit.

De Blasio Antonio hangsúlyozta: az idei szimpózium az elmúlt 30 év összegzése, számvetés az elvégzett munkáról, a felhalmozott tapasztalatokról, a nehézségekről és a sikerekről, azzal a mindenkori céllal, hogy tagjaik egymástól tanulhassanak, egymást segíthessék a helyi közösségek egészségének javítása terén. Az idei rendezvény nemcsak a 30. éves évforduló kapcsán különleges, hanem amiatt is, hogy az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége első határon túli tagvárosaiban tartják. 

– Célunk, hogy az elmúlt 30 év magyarországi tapasztalatait határon túli nemzettársaink is hasznosíthassák lakosságuk egészségének megőrzésében; lehetőségük legyen közvetlen kapcsolatok kialakítására, közös programok szervezésére a szövetség tagjaival. A harmincadik évforduló azt jelenti, hogy harminc éve működik Európában egy mozgalom, ami az egészséget nem az egészségügy felelősségévé teszi, hanem társadalmi kérdésként tekint rá, tehát a társadalom minden tagjának, a helyi plébánostól a tűzoltóig, valamint a helyi pedagógusig van hozzátennivalója az egészségünkhöz. Nagyon fontos ebben a kérdésben a helyi önkormányzat. A helyi önkormányzati testületekbe is szeretnénk ezt a gondolkodásmódot bevinni, hogy amikor döntéseket hoznak, akkor lássák, hogy az milyen egészségügyi hatásokkal jár. A cél az, hogy egy olyan Kárpát-medencei mozgalmat indítsunk el, amelyben nemcsak Kárpát-medencei gazdasági övezetről beszélünk, nemcsak arról, hogy segítsük a határon túli magyarságot a gazdasági növekedésben, hanem abban, is hogy az egészségét hogyan tudja megőrizni vagy jobbá tenni. 

Ezek a konferenciák lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tapasztalatokat átvegyük egymástól, hiszen az okos ember más kárán tanul, nem megy végig a létrán, hanem attól, aki eljutott egy adott szintre, átveszi a módszert és megkérdezi, hogy hol követett el hibákat, hogy ő majd azokat ne kövesse el. Az Egészséges Városok Szövetsége az elmúlt harminc évben ezzel a módszerrel dolgozott, nagyon sokat tanultunk egymástól – fejtette ki lapunknak a szövetség elnöke. 

Dr. Szili Katalin hangsúlyozta, össze kell fogni azokat a településeket, amelyek ugyanazon célokért küzdenek. Egy jól dolgozó önkormányzat nyilván sokkal többet tehet, sokkal több eszközrendszert használhat fel annak érdekében, hogy egészséges életmódot biztosítson a polgárainak, az ő bevonásukkal. Nem hanyagolható el az sem, hogy a vállalkozásokat, önkormányzatokat, a polgárokat, a civil szervezeteket kell összefogni és ez alapján kiépíteni egy stratégiát.

– Ma már nemcsak környezetügyről, hanem fenntartható fejlődésről beszélünk, ebben a társadalompolitikai, szociális kérdések célok, a gazdaság pedig eszköz. Ugyanakkor látjuk, hogy a környezetünk korlátos, hiszen ma már 1,7 bolygót veszünk igénybe, holott egyetlen földünk van. Ha mindenki úgy szeretne élni a világban, mint az Egyesült Államok polgárai, akkor kb 4,5 bolygóra lenne szükségünk. Ezt is jelzi, hogy az úgynevezett túllövés napja évente egyre közelebb kerül az év első feléhez, idén július vége volt, tehát július végéig a globális világ annyi erőforrást használt fel, ami arra az esztendőre áll a rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a következő generációk erőforrásait éljük fel. Ezért úgy gondolom, hogy az egészségnek az egyik legfontosabb prevenciós eleme a környezetvédelem. Egy hatékony környezetvédelem elősegíti azt, hogy egészségesebb polgáraink legyenek. Ma a világ 8 leggazdagabb emberének nagyobb a vagyona, mint 3,2 milliárd szegénynek az egyévi jövedelme, tehát jól láthatjuk, hogy milyen társadalmi különbözőségek vannak. Ezeknek a csökkentése fontos feladat, és ezt egy versenyképes, prosperáló gazdaság tudja elősegíteni egy olyan társadalmi felelősségvállalással, amiben jelentős szerepük van a helyi önkormányzatoknak – mutatott rá dr. Szili Katalin.

Tóth László főkonzul szerint nemzetpolitikai töltete is van annak, hogy egy ideje a szövetséget úgy hívják, hogy Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége, holott régen Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége volt a neve. A magyar kormány nemcsak Magyarországban, hanem egységes magyar nemzetben, egységes Kárpát-medencében gondolkodik, és lehetőség szerint minél több programot szeretnének megvalósítani ebben a fizikai térben. A főkonzul gratulált a polgármestereknek, hogy csatlakoztak a szövetséghez, amely 30 éve működik, 30 országban van fiókszervezete és 1400 város a tagja. 

– Egy ilyen szövetséghez tartozni jó és hasznos, biztos vagyok benne, hogy ezt a települések lakói is meg fogják tapasztalni – mutatott rá a főkonzul.

Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta: büszkék arra, hogy úttörők voltak, Székelyföldről Erdőszentgyörgy elsőként csatlakozott az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségéhez, és általuk nyílt meg az út a többi székelyföldi városnak a csatlakozásra. Mint mondta, hálásak Baja testvérvárosnak ezért a lehetőségért, hiszen nekik köszönhető, hogy Erdőszentgyörgy kapcsolatba került a szövetséggel. Jelenleg a szövetségnek három erdélyi tagvárosa van: Erdőszentgyörgy, Szováta és Székelyudvarhely. 

– Külön öröm számomra, hogy Szovátával közösen szervezhettük meg ezt a találkozót, hisz a két városnak óriási a vonzereje, így kár lenne a Kis-Küküllő menti kisebb településeket kihagyni az egészséges szemléletből, meg kell adni a csatlakozás lehetőségét a kisebb régióknak is. Meggyőződésem, hogy az elmúlt harminc év történéseiből tudunk meríteni, és tudunk olyan eseményeket, egészséges életformát megvalósítani a településeinken, ami előre visz. Az elmúlt harminc évben máshol megvalósult programok, tevékenységek példaként állnak előttünk, át kell ültetnünk ezeket a folyamatokat – mutatott rá a városvezető. 

Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere úgy véli, városvezetőként kötelességük mindent megtenni annak érdekében, hogy a településükön élhető és egészséges környezetet biztosítsanak. Mint mondta, Szovátán a gyógykezelésnek fontos szerepe van, a település hírneve egyre nő, de emellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megőrizzék azokat az értékeiket, kincseiket, amelyekkel a természet a települést megajándékozta. A szövetség előnye, hogy van egy tapasztalat, egy irány, egy kapaszkodó, amiből meríthetnek, ellenkező esetben időbe telne, amíg bizonyos dolgokat kitapasztalnak – fejtette ki a polgármester. 

A pénteki konferencia keretében dr. Szili Katalin 30 év az egészségért – az Egészséges Városok program és a magyar hálózat elmúlt 30 évének áttekintése című előadására került sor, majd De Blasio Antonio elnök, valamint Baja és Győr képviselői tartottak beszámolót a településeikkel kapcsolatos tevé- kenységekről. A délutáni program részeként a konferencia résztvevői meglátogatták a Rhédey-kastélyt és a református templomot. Szombaton a konferencia a szovátai Danubius szállodában folytatódott.