2022. augusztus 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Február 4-e rákellenes világnap

Megszüntetni a rákgondozásban kialakult szakadékot a méltányos ellátás biztosításával – ez a Nemzetközi Rákellenes Uniónak (UICC) a következő három évre szóló programja. A világnap jó alkalom arra, hogy figyelmeztessen a betegségre, különösképpen annak megelőzésére, valamint a kórismézésére és a kezelésére, ugyanakkor a kötelezettségvállalásra is, hogy a betegség világméretű hatását csökkenteni lehessen.

A világjárvány késleltette vagy megakadályozta a rákos betegek ellátását. Ezt sok országban, ahogy nálunk is, a megfelelő gyógyszerek hiánya fokozta. Ugyanakkor sok rákbeteg kezelése késett vagy elmaradt. A rákellenes unió által meghirdetett hároméves program azon kíván segíteni, hogy a világjárvány ne okozzon fennakadást a daganatos betegek ellátásában. A másik fontos cél a következő időszakra, hogy megelőzzék a munkahelyi ártalmak, a rákkeltő anyagoknak való kitettség hatását, ami a munkahelyhez köthető halálesetek több mint a felét okozza.

Valószínűleg többen látták a Román Televízió 1-es csatornájának vasárnap esti adásában a dr. Máté Gábor, Kanadában élő világhírű tudóssal készült interjút. Az orvos könyveivel a szenvedély- és krónikus betegségek és elsősorban a rák tágabb összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Ez utóbbiról szól A test lázadása/ Ismerd meg a stresszbetegségeket című könyve (Vintage Canada, Toronto, 2004), amely nálunk is megvásárolható. A Bogácsi Balázs fordításában és az Open Books gondozásában megjelent könyv arról szól, hogy testi egészségünket miképpen befolyásolják érzelmeink és lelkiállapotunk. Tudományos kutatások eredményei és pácienseinek a példájából kiindulva esettanulmányok egész során át bizonyítja, hogy milyen káros következményekkel járhat az érzelmek elfojtása. 

Az alábbiakban a Stressz, hormonok, elfojtás és rák című fejezetből idézünk egy részletet.

„A rákkal kapcsolatos számos vizsgálatban a legegyöntetűbben azonosított kockázati tényező az érzelmek, kiváltképp a haraghoz társuló érzelmek kifejezésének képtelensége. A harag elfojtása nem elvont emocionális jellegzetesség, amely rejtélyes módon betegséghez vezet. Ez a fő kockázati tényező, mert növeli a pszichológiai nyomást a szervezeten. Nem egyedül fejti ki hatását, hanem más kockázati tényezőkkel, például a reménytelenség és a támogatás hiányának érzésével együtt. Az a személy, aki nem érez vagy nem fejez ki »negatív« érzelmeket, stressznek teszi ki magát még akkor is, ha barátok veszik körül. A reménytelenség érzése annak következménye, hogy valaki tartósan képtelen az őszinteségre önmagával szemben. A reménytelenség ráadásul tehetetlenséghez vezet, mivel az egyén mindenről, amit megtehetne, azt gondolja, hogy úgysem számít.”

Az elfojtott harag és a hosszan tartó reménytelenségérzet pedig az esetek 78 százalékában a rák kialakulásához vezet – olvashatjuk a könyvben.