2019. május 23., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„A tanárhiány miatt nem lehet magyar tagozat a MOGYTTE-n”

Április 30-án a földrajz tantárgyverseny országos szakaszának nyitóünnepségére érkezett Marosvásárhelyre Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. A szerdától vasárnapig zajló rendezvényen 365 VIII–XII. osztályos diák vesz részt 47 tanár kíséretében, a központi javítóbiztottságban pedig 46 egyetemi és középiskolai tanár értékeli a diákok teljesítményét. A nyitóünnepséget követően az oktatási tárca vezetője az iskolaigazgatókkal ismertette az általa kidolgozott új tanügyi törvénytervezet főbb jellegzetességeit.

A két rendezvény között nyilatkozott az újságíróknak is. A kérdésre, hogy a sok tantárgyverseny közül, amelyek az ország különböző városaiban zajlanak, miért pont Marosvásárhelyt választotta, elmondta, hogy járja az országot, több megyeszékhelyen is megfordult. A földrajz tantárgyverseny megnyitóján azért tartotta fontosnak jelen lenni, hogy határozottan megcáfolja azt a híresztelést, miszerint a földrajzot törölni akarja az érettségi tantárgyak közül. Ezenkívül nagy szeretettel jön Marosvásárhelyre, ahol jó iskolák és egyetemek vannak, amelyeket örömmel méltat. 

Ecaterina Andronescu 
 Fotó: Bodolai Gyöngyi


– Miniszter asszony, egy hónappal ezelőtt vártuk Marosvásárhelyre, tisztázandó, hogy a MOGYTTE-n miért alakulhatott meg az önálló angol kar, és a magyar miért nem. Különösen azért fontos az ön válasza, mert egyike volt azoknak a minisztereknek, akik 2012-ben aláírták a román és a magyar oktatók közötti hétpontos egyezséget, amelynek legfontosabb pontja az egyetemi akkreditáció megszerzését követően az önálló magyar főtanszékek megalakulása volt, amiért ön felelősséget vállalt – tettük szóvá a Népújság nevében.

– Az egy olyan egyezség volt, amelyben nem szerepelt a most említett téma. Jelenleg érvényben van a 2005. évi 36-os európai irányelv, amely meghatározza az egyetemi hallgatók és tanárok közötti arányt. A marosvásárhelyi egyetemen sokkal több a diák, mint a magyarul oktató tanár, ezért ha fenn akarjuk tartani ezt a magas diáklétszámot, több oktatóra van szükség. Ez volt az egyik alpontja annak a „papírnak”, amelyre ön utalt. Én viszont azt hiszem, hogy egy nagyon jó minőségű orvosi egyetemről van szó, továbbá a romániai egyetemi oktatás színvonalát népszerűsíti mindaz, ami egy nemzetközi oktatási nyelven történik. Németországban és több nyugat-európai országban is a numerus clausus elve érvényesül, azaz a lakossági szükségleteknek megfelelően hirdetik meg az orvosi egyetemi helyeket. Romániában nincs ilyen megszorítás, ezért jön olyan sok külföldi diák a mi orvosi egyetemeinkre tanulni. Meggyőződésem, hogy minden vonalon nagyon jó tanárok vannak, nagyra értékelem őket, és azt hiszen, hogy a MOGYTTE egy olyan egyetem, amelyre büszkék lehetünk. 

– A dicsérő szavakon túl az érdekelne, hogy mi lesz a magyar tagozat önállóságával?

– Van magyar nyelvű oktatás, amelyben csak a gyakorlati órákat tartják román nyelven, és én azt hiszem, hogy mindnyájan román állampolgárok vagyunk – válaszolta Ecaterina Andronescu. 

A közvitára bocsátott új oktatási törvénytervezetről kérdésre válaszolva elmondta, hogy 600 javaslatot nyújtottak be, ami örömmel tölti el, ugyanis nem számított arra, hogy annyi hasznos gyakorlati tanáccsal válaszolnak a pedagógusok, ezért jó ötletnek tartja a törvénytervezet kapcsán szervezett közvitát. 

– Azzal vádolják, hogy a korábbi minisztersége idején bevezetett intézkedésekkel a szakoktatás megszűnését okozta, amit nagyon nehéz visszaépíteni. Milyen lépéseket tesz ennek érdekében? – hangzott el egy következő kérdés.

A miniszter asszony válasza szerint egy olyan oktatási formát, mint a szakképzés, csak törvényesen lehet megszüntetni. Ilyen törvény nem létezett, ezért a szakoktatás is folyamatosan működött. Az igaz, hogy a román ipar tönkremenetele miatt a munkahelyek száma mind kevesebb lett, és a szakoktatás vonzereje csökkent, amit az is befolyásolt, hogy a szülők mentalitása megváltozott. Ma a dualista oktatás korszakában élünk, amely a vállalkozók igényeihez és a szakoktatásban való részvételükhöz igazodik. Munkaerő-szükségleteiknek megfelelően támogatják a képzést, a képzésben részt vevő diákokat, akiknek a gyakorlás lehetőségét is biztosítják – mutatott rá. Az oktatási tárca vezetője Brassó példáját idézte, ahol az üzletemberek egyesülete 2,5 millió eurót fektetett az iskolai tanműhelyek felújításába. Ebből kiindulva, a dualista oktatásban látja a jövőt. A készülő új tanügyi törvényt is ehhez igazítják, egy újabb változást helyezve kilátásba, amely során a szakközépiskolákat duális szakképző iskolákká alakítják. Sőt, duális felsőoktatási képzés is lesz, a gyakorlati ismeretekre helyezve a hangsúlyt, amely egy következő szintet képez a szakiskolák harmad-, a szaklíceumok negyedfokú szakmai képzését követően. Ennek életbe ültetését szeretnék megvalósítani az új jogszabállyal. Ezt tükrözi majd a differenciált érettségi is, és általában az oktatási rendszer, ezen belül a szakoktatás nagyobb hajlékonysága, amelybe nagyobb beleszólása lesz a helyhatóságoknak és az iskoláknak – hangsúlyozta. 

2300 iskolabusz beszerzését tervezi a szaktárca a jövő tanév kezdetéig, ami országos szinten fedezni fogja a szükségleteket. Cáfolta, hogy sok baleset történt volna az országos tantárgyversenyekre utazó diákokkal, és véleménye szerint a fokozott felelősségérzet lehet a megoldás. 

A kérdésre, hogy a készülő oktatási törvénytervezet szerint azok a diákok, akik nem kaptak átmenő jegyet a képességvizsgán, meg kell-e ismételjék a nyolcadik osztályt, a miniszter asszony szerint a meglátogatott megyékben a pedagógusok megértették ennek az intézkedésnek a fontosságát, ami segít abban, hogy ne hagyják magukra a sikertelen diákokat, akik egyébként a társadalom peremére sodródhatnak.