Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókja idén is kiosztotta az előző évben megjelent kötetek szerzőit elismerő irodalmi díjait. A kedden délben lezajlott díjátadó rendezvényen Tompa Gábor vehette át a Dsida Jenő-díjat Van még könyvtár Amerikában? című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent verseskötetéért. A szerző ugyan elsősorban nemzetközi hírnévnek örvendő színházi rendezőként ismert, ám költőként is jegyzi a szakma, kilenc verseskötete jelent meg.
Ahogyan a legutóbbi, díjazott kiadvány fülszövegében írja Kovács András Ferenc: Tompa Gábor világdarabokat rendez – világszínház szép színjátszásait. És Tompa Gábor már a kezdetektől könyvekbe rendezi verseit is, hiszen ő függőségek közt független, szabad a műteremtés más, magányosabb módozataiban is. Mert a költészet forgószínpadán is csak egy, s mégis hány különböző világlátás, világtalan világ hat: külön versdarabok, szavak, monológok, megformált képek, replikák, helyzetek, hangok, hangsúlyos csendek, elhallgatások, fények, ellenfények, váratlan megvilágítások. Halálosan komolytalan s megkeseredetten komoly, tragikomikus játszadozások pörgetnek rímbe égi s földi látomásokat, sok áhítat kaján szentségeit – botrányosan abszurdoid és groteszk futamok, tisztelettudón és tiszteletlenül kifordított szimbólumok, elfúló sóhajok, fohászok és fölröhögések a szürrealista félhomályból. Szemérmesen és szemérmetlenül is külön életet élnek a versek e könyvben: pillanatképek és jelenések váltakoznak, stációk és provokációk, parafrázisok és variációk, rákérdezések egy sokféleképpen fölmutatható világra. „A láthatatlanságra nincs elég ok.” Ha kinek van szeme, lássa, ha kinek van füle, hallja, hogy mit is mondhat egy megnyíló könyv... „Feltétlenül és feltételesen.”