Disznóvágáskor elengedhetetlen a hús vizsgálata
2014-12-03 16:32:49
- Mezey Sarolta
Közelednek az ünnepek, a háztáji gazdaságokban megkezdődtek a disznóvágások. Mindamellett, hogy sok munkával, felfordulással jár, örömünnep ez a családban, hiszen ilyenkor gyűlnek össze a rokonok, szomszédok, hogy jó hangulatban, koccintások közepette feldolgozzák a disznót, amit szinte egy éven át gondosan nevelt a gazda.
Közelednek az ünnepek, a háztáji gazdaságokban megkezdődtek a disznóvágások. Mindamellett, hogy sok munkával, felfordulással jár, örömünnep ez a családban, hiszen ilyenkor gyűlnek össze a rokonok, szomszédok, hogy jó hangulatban, koccintások közepette feldolgozzák a disznót, amit szinte egy éven át gondosan nevelt a gazda. Nincs annál nagyobb elégtétel, mint amikor ünnep előtt megtelik a füstölő kolbásszal, szalonnával, sonkával, disznófősajttal, s finomabbnál finomabb falatok, véres, májas, hús kerül a hűtőbe, fagyasztóba. De ahhoz, hogy valóban nyugodtan és élvezettel fogyassza a család a hagyományos falatokat, kötelező a hús vizsgálata, ugyanis a trichinellafertőzés lehetősége mindig fennáll. Erről dr. Fegyverneky Sándorral, a Maros Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatójával és dr. Cucoranu Ioan Dragoş főlaboránssal beszélgettünk.
A mintavizsgálattal elkerülhetők a megbetegedések
– Tudatosítani kell az emberekben, hogy a háztáji gazdaságokban levágott sertések húsát szigorúan meg kell vizsgáltatni a körzeti állatorvosi, illetve a magán-állatorvosi rendelőkben. Ne sajnálják az időt, az esetleges sorban állást, hiszen pár órás időráfordítással elkerülhetők a kellemetlenségek, sőt a tragédiák. A levágott állat húsából általában nem csak a család, hanem a rokonok, szomszédok is fogyasztanak, hiszen ilyenkor együtt étkeznek, kóstolót küldenek egymásnak. Az az elmélet nem állja a helyét, hogy eddig sem vizsgáltattuk meg a húst, és ezután sem fogjuk, hiszen a disznókat ugyanolyan körülmények között, tisztán tartottuk. Ha eddig nem volt fertőzött állatunk, nem azt jelenti, hogy ezután sem lesz. Hiszen a sertések megeszik a hordozókat, az egereket, a patkányokat, és megfertőződhetnek. Sőt, a takarmány is lehet fertőzött, mert a tápba is beledarálhatják a patkányt. A sertés megeszi, és megfertőződik. Disznóvágás után tehát a húsból mintát kell venni, éspedig a rekeszizomból, ezt meg kell vizsgáltatni. Ha az állatorvosi rendelőben végzett vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a hús Trichinella spiralisszal, élősködő fonalféreggel fertőzött, akkor a mintát elküldik hozzánk, a megyei laborba, s itt újra megvizsgálják.
– Mi lesz a fertőzött sertés húsával?
– Ha a gyanút megerősítik, akkor a húst elkobozzák. A gazda kárpótlásban részesül. A kárpótlás összegét a piaci árnak megfelelően határozzák meg, amit rövidesen folyósítanak a gazdának. A kárpótláshoz elengedhetetlen a második, hivatalos vizsgálat eredményét is mellékelni. Ilyen esetekben a szakemberek kiszállnak a disznóvágás helyszínére, és a feldarabolt sertést összeillesztik, rekonstruálják. Ez azt jelenti, hogy a disznónak mindene meg kell legyen, füle, farka, mindene. Ezzel megbizonyosodnak, hogy senki nem fogyasztott a húsából. Ha mégis evett valaki a fertőzött húsból, azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy mielőbb megkapja a szükséges kezelést.
– Hol végzik a vizsgálatokat? Mennyibe kerül egy vizsgálat?
– A hét végére, péntekre összesítjük a megyei listát azon állatorvosi rendelőkkel, ahol elvégzik a hús vizsgálatát. Ezt közöljük a sajtóval is. Ami a vizsgálat árát illeti, az változó, mivel magánrendelőkről van szó. A díjat minden állatorvos maga szabja meg, ez 15-60 lej között mozog. Az igazgatóság laboratóriumába beküldött gyanús mintákat viszont ingyenesen vizsgáljuk meg – mondta el dr. Fegyverneky Sándor ügyvezető igazgató, majd lekísért az igazgatóság laborjába, ahol dr. Cucoranu Ioan Dragoş, a laboratórium vezetője, parazitológiai szakember avatott be a vizsgálat menetébe.
Mikroszkópon látható lárvák
Elmagyarázta, hogy minden esetben a rekeszizomból kell mintát venni, mert ha az állat fertőzött, itt biztosan találhatók lárvák. A bordaközti izomban nem mindig. Elmondta, hogy nyolc bordaközti izom mintája közül csak kettőben talált lárvát. Miért a has- és mellüreget elválasztó izomból kell a minta? Azért, mert ez a legaktívabb izom, akkor is dolgozik, amikor nyugalmi állapotban van az állat, és itt a parazita mindig megfelelő mennyiségű táplálékra, glikogénre talál.
Miközben magyarázott, hajszálvékonyra vágott mintákat mutatott, amelyeket mikroszkóp alá helyezett, majd a felnagyított mintát képernyőre kivetítette. Itt jól láthatók voltak a betokosodott lárvák.
– Minden évben találunk fertőzött húst, hol többet, hol kevesebbet. Idén még nem volt ilyen esetünk. Azonban Arad megyében már két alkalommal volt tömeges fertőzés, s mivel későn fordultak orvoshoz, ketten elhunytak. Van úgy, hogy az ember évtizedekig elél a parazitával, nem is tudja, hogy fertőzött, csak izomfájdalmat, levertséget érez. Vannak azonban olyan esetek, amikor a lárvák kijutnak az emésztőcsatornából, s a véráram útján az agyba vezető ereket zárnak el. Ez nagy valószínűséggel halálhoz vezet. Ezért nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az egészségük érdekében vizsgáltassák meg a húst! – mondta Cucoranu doktor.
Az „illusztráció”, mit a laborban láttunk, elrettentő. Gondolom, senki sem kívánja, hogy az ünnepeket kellemetlen élmények árnyékolják be.
