Diplomáciai össztűz alatt Észak-Korea

Észak-Korea vasárnap bejelentette, hogy a hajnalban elindított nagy hatótávolságú rakétával sikeresen pályára állította a műholdat, amelynek a világűrbe juttatását napokkal ezelőtt előre jelezte. A kilövést elítélte a nemzetközi közösség.

A Kvangmjongszong-4 nevű műhold 94 perc alatt kerüli meg a Földet. Az ország további szatelliteket is fel fog bocsátani – közölte a phenjani állami tévé.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség alátámasztotta a sikeres műholdfelbocsátásról szóló phenjani bejelentést azzal, hogy idézte a dél-koreai hadsereg egyik tisztségviselőjét. Ő azt mondta: úgy tűnik, a rakéta pályára állított egy tárgyat. Az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnoksága azt közölte, hogy észlelte, amint egy rakéta kilép a világűrbe.

A nemzetközi közösség nagy része úgy tekinti: a műhold pályára állítása ürügy volt ahhoz, hogy Észak-Korea kipróbáljon egy nagy hatótávolságú rakétát. Ennek megfelelően az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár elítélte a kilövést. A főtitkár felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel provokatív akcióival. Szöul emellett úgy tudja: Phenjan újabb kísérleti atomrobbantásra készül.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) vasárnapi rendkívüli ülésén elfogadott nyilatkozatában határozottan elítélte a rakétakilövést.

Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat szerint a ballisztikus rakétakilövés még akkor is atomfegyverek célba juttatására szolgáló eszközök fejlesztését szolgálja, ha műhold vagy űrhajó fellövésének állítják is be.

„Világos, hogy ez fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra” – hangsúlyozza a nyilatkozat. A kötelező jogi erővel nem bíró nyilatkozatban a BT egyben megerősíti: „jelentős intézkedésekkel” fog válaszolni a január elején végrehajtott észak-koreai kísérleti atomrobbantásra. Nevük mellőzését kérő diplomaták elmondták: a BT még a hónap vége előtt szavazhat arról a – jogilag kötelező – határozatról, amely újabb büntetőintézkedéseket rendel el Észak-Koreával szemben.

A kínai külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki, és felszólított minden felet, hogy óvatosan reagáljon, tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább növelik a feszültséget a Koreai-félszigeten. A kínai külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, Észak-Koreának joga van ugyan a világűr békés felhasználásához, de e jogát az ENSZ BT korlátozó szankciói miatt jelenleg nem gyakorolhatja.

John Kerry amerikai külügyminiszter a béke és a biztonság ellen intézett elfogadhatatlan, destabilizáló lépésnek nevezte a rakétaindítást. Megerősítette, hogy Washington elkötelezett Japán és Dél-Korea védelme mellett.

A dél-koreai védelmi minisztérium bejelentette, a rakétakísérlet nyomán Szöul és Washington abban állapodott meg, hogy megkezdik a tárgyalásokat THAAD típusú amerikai mozgatható hadszíntéri rakétavédelmi rendszer telepítéséről Dél-Korea területén. A THAAD-rendszer közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen nyújt védelmet.

Az orosz külügyminisztérium közleményében tudatta, hogy Phenjan ismét figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség felhívásait, és kihívó módon semmibe vette a nemzetközi jog normáit. Moszkva szerint az ilyen cselekedetek nyilvánvalóan komoly mértékben kiélezik a helyzetet a Koreai-félszigeten és egészében az északkelet-ázsiai térségben, komoly kárt okoznak a térségbeli országok biztonságának, elsősorban magának Észak-Koreának, ráadásul azok kezére játszanak, akik a tömbösítés politikája és a katonai szembenállás mellett teszik le a voksukat.

Párizs a leghatározottabban elítélte, hogy Phenjan durván megsértette a BT-határozatokat. A francia elnöki hivatal szerint a föld alatti atomrobbantás után egy hónappal végrehajtott rakétakísérlet megengedhetetlen provokáció, és a nemzetközi közösségnek gyors és kemény választ kell adnia a történtekre.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is közleményben ítélte el vasárnap az észak-koreai rakétakilövést. Stoltenberg az ENSZ BT határozatai közvetlen megsértésének nevezte a történteket, Mogherini szerint pedig Phenjan nyíltan és súlyosan megsértette kötelezettségeit. Mogherini felszólította az észak-koreai vezetést, hogy kezdjen párbeszédet a nemzetközi közösséggel.

 

Az észak-koreai rakétaprogram főbb állomásai

Az AFP francia hírügynökség összeállítása a phenjani rakétaprogram főbb állomásairól:

1970-es évek vége: Észak-Korea nekilátott a 300 kilométeres hatótávolságú Scud-B típusú szovjet rakéta saját verziójának kifejlesztéséhez, és 1984-ben ezt tesztelte is.

1987-1992: Phenjan az 500 kilométeres hatótávolságú Scud-C típusú rakéta több változatát is kifejlesztette, az 1300 kilométeres hatótávolságú Rodong-1-et, a 2500 kilométerre repülő Taepodong-1-et, a 3 ezer kilométer messze elérő Musudan-1-et és a 6700 kilométeres hatótávolságú Taepodong-2-t.

1998. augusztus: a Taepodong-1 fellövésének kísérlete, amelynek célja egy műhold Föld körüli pályára állítása volt, de a próbálkozás nem járt sikerrel.

1999. szeptember: Észak-Korea moratóriumot hirdetett a nagy hatótávolságú rakétákkal történő kísérletekre, ami mögött az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javulása állt.

2000. július 12.: kudarcba fulladtak a rakéták ügyében folytatott amerikai-észak-koreai tárgyalások, miután Phenjan egymilliárd dollárt követelt rakétaexportjának leállításáért cserébe.

2005. március 3.: Phenjan véget vetett a nagy hatótávolságú rakétákkal való kísérletekre vonatkozó moratóriumnak a George W. Bush vezette amerikai kormány (2001-2009) „ellenséges” politikájára hivatkozva.

2006. július 15.: az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elfogadta az 1695-ös számú határozatot, amely Phenjantól a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos bármilyen tevékenység beszüntetését követeli, továbbá megtiltja az Észak-Koreával való rakétakereskedelmet.

2009. április 5.: Phenjan fellőtt egy nagy hatótávolságú rakétát, amely Japán fölött haladt át, és a Csendes-óceánba zuhant. Észak-Korea állítása szerint egy távközlési műholdat kísérelt meg pályára állítani, ám az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea azt közölte, hogy Phenjan valójában a Taepodong-2-t tesztelte.

2009. április 13.: az április 5-i észak-koreai műveletet egyhangúlag elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely a Phenjan elleni szankciók megerősítéséről döntött.

2011. május 15.: diplomaták azzal gyanúsították meg Phenjant és Teheránt, hogy megosztják egymás között a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos technológiájukat.

2012. december 12.: Észak-Korea sikeresen pályára állított egy polgári műholdat, ám a nemzetközi közösség szerint Phenjan valójában újabb tesztet hajtott végre ballisztikus rakétával.

2016. február 7.: sikeres észak-koreai rakétakísérlet, egy műhold Föld körüli pályára állítása.