Díjnyertes gyermekterápiás találmány

Beszédes formák

Érdekes, különleges, különösen hasznos, összerakható formákat tervezett diplomadolgozatában Pataki Katalin, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum egykori diákja, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező szakos hallgatója. Munkáját több diplomával és egy szakmai versenyen is díjazták. A Talky játék elemeivel a gyermekek lemodellezhetik családjukat. Az összeállított formák segítségével a gyermekterapeuta pszichológusok képet kaphatnak a családon belüli viszonyokról, az esetleges lelki sérülésekről, amelyekről a kiskorúak nem tudnak beszélni. A problémák korai felfedezésével, a családtagok terápiás kezelésével helyrehozhatók azok a helyzetek, amelyek, ha tartósan fennmaradnak, akár életre szóló sérüléseket eredményezhetnek. A találmányról a szerzővel beszélgettünk. 

Kitartó munkával az ötlettől a megvalósításig 

Pataki Katalin 2015-ben fejezte be középiskolai tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, ahol ötödik osztálytól a képzőművészeti szakon tanult, majd a kolozsvári Képzőművészeti Egyetem textil szakán folytatta tanulmányait. Az alapképzést követően egy évig készült a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, majd a kurzus után sikeresen felvételizett a formatervezés mesteri szakra. 

– Már a középiskolában eldöntöttem, hogy a tanulmányaimat mindenképpen az alkalmazott művészet terén szeretném folytatni, ahol lehetőségem adódik használati tárgyakat megálmodni, alkotni, elkészíteni – mondja Pataki Katalin, majd hozzáteszi: a kolozsvári egyetem után szerencsésen választott, hiszen a MOME-n magasabb szintű képzésben volt része, az egyetem felszereltsége és a cégekkel való kapcsolata lehetővé tette, hogy nemcsak elméleti oktatásban legyen része, hanem rendeltetésszerűen egy-egy cégnek tervezzenek tárgyakat, eszközöket. S míg az első év az elméleti alapozásról szólt, a második évben konkretizálni kellett a projektet. A záróvizsgára készült az a meghatározó terv, amelyben arra kérték a diákokat, hogy mutassák meg, mi áll közelebb hozzájuk, a formatervezés melyik kategóriája felé irányulnak. 

 Az általam választott terv a service design, vagyis a szolgáltatói formatervezés kategóriába sorolható, amikor egy meglévő szolgáltatáshoz tervezek használati tárgyat. Tudtam, hogy gyermekeknek szeretnék tervezni, mindig érdekelt a pszichológia és az, hogy gyerme-kekkel foglalkozzak. Érdekesnek találtam kutatni azt, hogy a gyermekek miként fogják fel a tárgyakat, mikor használják játékként vagy más kreatív feladatok megoldására. Az sem titok, hogy édesanyám óvónő, és talán ezért is kerültem közelebb ily módon a gyermekek világához. Számomra a formatervezés azt is jelenti, hogy olyan eszközöket, tárgyakat kell előállítanunk, amelyek segítik a társadalom fejlődését, jobbá tesznek bizonyos helyzeteket. A gyermekkor az ember életének a legmeghatározóbb időszaka. Ilyenkor alapozódik meg az a tudás és érzelmi világ, amely meghatározza az életünket, ugyanakkor ebben az időszakban lehet a legnagyobb változásokat elérni az életünkben. Ez volt az indok, amiért a gyermekeket választottam kutatásom célcsoportjaként. Úgy láttam, hogy ezáltal tudok a legtöbbet nyújtani abban, hogy olyan eszközt találjak ki, ami segíti a fejlődést, a gondolkodásmódot, az érzelmi kiteljesülést – indokolja találmányának indíttatását Pataki Katalin. 

A formatervezést alapos elméleti kutatás előzte meg. Először feltárta azt, hogy milyen pszichológiai terápiás segédeszközök léteznek, és ezeket miként használják. Több pszichológussal, terapeutával is készültek interjúk, amelyek során körvonalazódott, hogy kinek a módszere, területe áll legközelebb a formatervező elképzeléséhez. Így esett a választás Lazsádi Csilla marosvásárhelyi játékterapeutára (egyetemi adjunktus a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karán, a pedagógia és alkalmazott didaktika területen, gyermekpszichodráma-asszisztens, játék- és drámaterápiában képzett szakember), aki végül a projekt szakmai konzulense lett. A projekt témavezetője Koós Pál DLA habilitált professzor. A formatervező tanároknak is új irányt jelentett az ötlet, így örömmel fogadták el a szakértő hozzájárulását. A kivitelezés sem volt egyszerű. Először rajzvázlatok készültek, majd látványtervek. Ezeket folyamatosan tesztelték gyermekekkel. A visszajelzéseket, megfigyeléseket pedig a pszichológus elemezte, és szakmai tanácsa alapján is alakultak a formák. Az első prototípusok az egyetem 3D nyomtatójával készültek, és kiegészültek mágnesekkel, amelyek segítségével összeilleszthetők az elemek. 

A Talky-koncepció 

Az elméleti kutatás alapján Pataki Katalin pozitív és negatív formákat, karaktereket tervezett, amelyek megtestesíthetik a gyermek felfogásában a „gonoszt és a jót”. A játék alapkoncepciója, instrukciója az, hogy ezekből az elemekből a gyermeknek „fel kell építenie a családját”. A tervezés különböző szakaszaiban a figurákat, ezeknek használatát 4–6 éves korú gyermekekkel tesztelték. A családkép olyan családon belüli sérelmeket hozhat felszínre, amelyeket a kiskorú gyermekek még nem tudnak kifejezni, elmondani. A pszichológus az összeállított figurák alapján következtethet arra, hogy kivel milyen viszonyban vannak a családban. Ez fontos, hiszen gyermekkorunkban olyan mintákat láthatunk, érzéseket, élményeket kapunk a családban, ami a felnőttkorra is kihat. A sérelmek még ilyen korban nem tudatosulnak, de az elfojtott érzések frusztrációkhoz vezethetnek. Az elemekkel a gyermekek „el tudják játszani” azt, amit otthon megéltek. A pozitív és negatív elemek használata alapján a terapeuta következtethet arra, hogy a gyermek milyen viszonyban áll egyes családtagokkal. 

A tervezéskor szempont volt, hogy az elemek könnyen építhetők legyenek, ezért kapcsolódnak mágnesekkel, így bármilyen mentális szinten állók használhatják. Ki lehet rakni interakciókat a személyek között, és ez is sokat mondhat a pszichológusnak. Továbbá az is fontos volt, hogy nincsenek egyértelmű formák, nincs szemük, nem lehet felismerni a testelemeket, nemtelenek. Ezért tárgyakat is ki lehet belőlük rakni. És az is egy jel, hogy a gyermek mit alkot, milyen tárgyként testesíti meg a családtagokat. Sokatmondó lehet, hogy mit képzel, lát bele az absztrakt formákba. A játék során újraélik az előzőleg tapasztaltakat, így az eszköz egy olyan kapocs a terapeuta és a gyermek között, amelynek segítségével, ha nem tudja elmondani érzéseit, eljátssza azokat. Még egy érdekessége a Talky (Beszédes) figuráknak: olyan méretekben készültek, amelyekkel bábozni is lehet, így egyfajta „élő” interakcióra is ösztönözhetők a gyermekek. Miután a gyermek összerakja a családot, a negatív és a pozitív figurák megjelenítésével a terapeuta képet kaphat arról, hogy miként kell majd egy hosszabb gyógyfolyamatot megközelíteni, elkezdeni; eldöntheti, hogy milyen terápiás találkozást igényelnek az érintettek, elindíthat egy beszélgetést a családban, hogy kiderüljön, hol van a hiba. 

Díjeső és utóélet 

A járvány miatt kialakult helyzet némiképpen hátráltatta a munka gyakorlati végét, azonban a diplomamunkák versenyén való részvétel miatt is elkészült a végleges forma két színben: szürke és tüdőszínben, hiszen ezeknek is jelentőségük van (tüdőszín – jó, szürke – rossz). Az egyetem ajánlására Pataki Katalin 2021. október 5. és 10. között benevezett a prágai Designblok diplomaválogatóra, ahol beválasztották a legjobbak közé, és kiállították a munkát. Október 18-án a londoni Global Design Graduate Show-n döntős projekt volt. A legnagyobb elismerést viszont a magyarországi formatervezők 2021. december 11-én hetedik alkalommal megszervezett versenyén érte el. Az ArtHungryn három kategóriában lehetett benevezni (illusztráció, tervező-grafika és formatervezés), a formatervezésben első helyet és különdíjat is nyert a pályamunka. Nemrég pedig értesítették a szerzőt, hogy a lengyelországi Cieszynben a Graduation Projects 2021 diplomaválogatón nyertes projektként is továbbjutott a pályázata, 2022 márciusában lesz a kiállítás és az eredményhirdetés. 

Pataki Katalin elmondta, mindenképpen szeretné, ha a Talky tömeggyártásra kerülne, mint oly sok másban, ha nagyobb a megrendelés, akkor olcsóbban lehet majd legyártani az elemeket. A különdíjjal 10 órás PR-szakmai mentorálást is nyert, így remélhetőleg ennek a gyakorlatnak köszönhetően elkészül majd a terv üzleti része is. Már érdeklődtek magyarországi pedagógiai intézetek a munka iránt, ami jó visszajelzés, ösztönzés arra, hogy hasznos eszközt állított elő szakmai konzulensével együtt Pataki Katalin, aki jelenleg Madridban Erasmus gyakorlati pályázattal belső designt is tanul, és reméli, hogy a megfelelő szakmai tudás birtokában valamikor saját stúdiót nyit. Az is szerepel a tervek között, hogy továbbfejleszti a játékot, amely széles körben is a legérzékenyebb korúak segítségére válhat.