A tanügyminiszter a sajtó képviselőivel találkozott
Január 10-én sajtótájékoztatót tartott dr. Daniel David professzor, az új oktatás- és kutatásügyi miniszter, hogy a hozzá intézett kérdések sokaságára választ adjon. Először is leszögezte: nem tudja, hányan vállalkoztak volna a tanügyminiszteri feladatra a jelenlegi nehéz és bonyolult gazdasági, pénzügyi és politikai körülmények között.
Racionális és realista emberként rövid és középtávon nagyon fontosnak tartja, hogy a pénzösszeget, amit a tárca működtetetésére fognak kiutalni, a milliókat érintő megszokott és fontos tevékenységek ellátása érdekében nagyon hatékonyan használják fel a fennhatóságuk alá tartozó mindhárom területen: a közoktatásban, a felsőoktatásban és a kutatásban, hogy azok jól működjenek. Ha eléggé hatékonyak lesznek, akkor megkezdhetik olyan fejlesztési programok bevezetését, amelyek a kormányprogramban és a vonatkozó törvényben szerepelnek, és kedvezően befolyásolhatják a tevékenységet. Ebben az időszakban a legfontosabb feladat az oktatásügyi rendszer diagnózisának a megállapítása, hogy bizonyítékokon alapuló terveket lehessen kidolgozni, amelyek előre láthatóvá teszik, hogy a politikai helyzettől függetlenül mi következik a rendszerben. Számba kell venni azt, ami jó, hogy meg lehessen őrizni és továbbfejleszteni. Ami rossz a rendszerben, annak meg kell keresni az okát, és számba kell venni a változtatás lehetőségét, a jól működő európai példákat tartva szem előtt. A továbbiakban kijelentette: egy miniszternek kell hogy legyen olyan elképzelése és stratégiája, amely tartalmazni fogja a minisztérium szintjén szükséges fejlesztéseket rövid és hosszú távra. Ennek közlését május végére ígéri.
A kutatás területén nagy problémának tartja a széttagoltságot az országos kutatóintézetek, a Román Akadémia intézetei, az egyetemeken és a magántulajdonban lévő központokban folyó kutatómunkát illetően. Ezek között nincs együttműködés, nem dolgoznak közösen. A kormányprogramban szerepel a helyzet felmérése, majd annak megvitatása, hogyan működhetnének összehangoltan, mert mindenikre szükség van, de anélkül, hogy a tevékenységük egymásra tevődne, és fölöslegesen versengenének. Kiemelte az egyetemek szerepét, amelyek közös európai kutatási programokban vesznek részt, és jó minősítést érnek el. 30.000 egyetemből az első 1500 között lenni sem kicsi dolog, figyelembe véve a hazai körülményeket. A felsőoktatás nagy problémája a rangsorolás hiánya, továbbá, hogy a kiváló teljesítményt nem értékelik eléggé, és nem tesznek különbséget az egyetemek között. A felsőoktatásra vonatkozó törvényben jó előírás az egyetemek önértékelése, annak meghatározása, hogy mi a küldetése az egyetemeknek a nevelés, a szakemberképzés vagy a kutatás szempontjából helyi és regionális, valamint nemzetközi szinten. Ha ez nem történik meg, nagy problémát jelent a tevékenységük felmérése és értékelése, a bürokrácia kizárásával. Ha a hallgató nem olyan ismereteket tanul, amelyek számára fontosak a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, a vállalkozásban, hanem kutatómunkában kell részt vennie, akkor nem lesz elégedett.
A felsőoktatásban tehát az egyetemek rendeltetésének a meghatározása a fontos, és a tantervek rugalmasságának biztosítása – idézte híres egyetemek példáját az említett szempontból.
A miniszter bevallotta, hogy nem ismeri annyira jól a közoktatást, mint amilyen érdeklődéssel találkozott ezen a téren, de a minisztérium államtitkárai segítik ebben.
Nevelésben jártas pszichológusként, véleménye szerint a nevelés folyamatában alapvetőek a diákoknak átadandó kompetenciák. Ezek átadása háromfélét jelent: mit tud a diák mondani, tenni és az értéket. Egyesek az elmélet fontosságát hangsúlyozzák a cselekedni tudás kárára, és az elméletet fölöslegesnek tartják. Holott nagyon fontos, hogy az elméletet jól ismerje a diák, mert erős személyiséggé formál, kevésbé manipulálhatóbbá teszi az embert. Mások a gyakorlat szerepét emelik ki, mert véleményük szerint az kapcsol a valós élethez, a munkaerőpiachoz, a társadalomhoz. Ha az ismeretek átadása romániai viszonylatban megfelelő lenne, akkor a nemzetközi PISA-felmérés eredményei is kellene azt tükrözzék. De itt van a probléma – jegyezte meg, és hozzátette, hogy miniszterként ennek kiküszöbölésére fogja helyezni a hangsúlyt.
Mindenekelőtt motivált, a korszerű ismeretátadásban jártas pedagógusokra van szükség. Ehhez a társadalomban betöltött szerepük fontosságának megfelelően kell a fizetésüket megállapítani. Ahogy rektorként megfigyelte, egyre kevesebben választják a pedagógusi pályát, mert tudják, hogy alacsonyabb bérekre számíthatnak, mint más területen.
A járandósága mellett lényeges, hogy milyen módszereket használ a pedagógus. Ezért tartja fontosnak, hogy korszerű tantervek szerint dolgozzanak. Fontos feladatnak tekinti, hogy a korszerű módszerekről felkészítőket tartsanak közoktatásban dolgozóknak. Azonkívül, hogy a pedagógusok kellően képzettek legyenek, és a bérezésük is megfelelő legyen, sokat számít, hogy milyen általános célkitűzéseket és követelményeket tartalmaz a curriculum, ezért ősztől tovább folytatják a korszerű oktatási módszerekről szóló felkészítőket a középiskolai tanároknak.
Lényegesnek tartja azt is, hogy a diákok érdeklődéssel forgassák a tankönyveket. Ha a diák nem lapoz tovább, mert nem kíváncsi a következő leckére, akkor nem olyan a tankönyv, ami motiválni fogja, hogy szívesen tanuljon abból.
Január végéig szeretné közvitára bocsátani a líceumi kerettanterveket, amelyeket feltesznek a minisztérium honlapjára, kiküldik a rendszerbe, és várják a hozzászólásokat. A négy nagy oktatási központba – Bukarest, Kolozsvár, Jászvásár, Temesvár – vitákat terveznek, ahova a pedagógusokon, szülőkön, diákokon kívül várják a helyhatóságok képviselőit is. Először szakértők állítják össze a vitaanyagot, amelyet a miniszter tanácsosaival együtt áttanulmányoz, majd nemzetközi szinten is véleményt kér. Ha a közviták során jó ötletek, javaslatok hangzanak el, annak megfelelően módosítják a tantervet. A cél az, hogy olyan végzősöket képezzenek, akik jól felkészült állampolgárok, a demokrácia képviselői legyenek.
A teljesítményarányos fizetésekről szóló vita ismeretében a miniszter szerint a pedagógus alapfizetésének a nevelésügynek, az e téren dolgozóknak kijáró tiszteletet kell tükröznie. A kiváló eredményeket elérő tanerők munkáját prémiumokkal, kedvezményekkel fogják jutalmazni – hangzott el többek között prof. dr. Daniel David tanügyminiszter múlt heti sajtóértekezletén.
