Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Olvasom, hogy a Cornell Egyetem kutatói nyilvánosságra hozták legutóbbi kísérletük eredményét, amely által sikerült elfedniük egy eseményt az időben. A tudósok szerint a módszer lényege, hogy az esemény lezajlik ugyan, de a fénysebesség megváltoztatásával – a fénysugár egyik részét felgyorsítják, miközben a másikat lelassítják – a kettő között létrejövő időtörés elfedi a történést, „mintha lyukat hoznának létre az időben”. Vagyis, az idő egy részét el tudják tüntetni, mintha meg sem történt volna.
A hírt olvasva eszembe jutott, de jó lenne, ha Romániában is eltüntethetnék, illetve meg nem történtté tehetnének időnként egy-egy eseményt. Például eltüntethetnék legalább az utóbbi öt évet, meg nem történtté tehetnék Traian Băsescu megválasztását, sőt újraválasztását, elfeledhetnénk a gazdasági válságot, Emil Bocot, a fizetések és a nyugdíjak levágását, a hatalmas gázszámlákat, benzinárakat...
Csodálatos a tudomány, sajnos azonban annyira még nem tökéletes, hogy az utóbbi évek hazai történéseinek bár egy részét feledtetni tudná. Pedig, képzeljék el, kedves olvasók, milyen szép is lenne egy Băsescu- és Boc-mentes világ, milyen jó lenne, ha nem a holnap rémálmával hajtaná fejét nyugovóra a lakosság nyolcvan százaléka, ha valóban úgy élhetnénk, ahogy az elnök és a pártja a kampányban hazudta nekünk.
Persze ez fantázia, a szomorú valóságból egyelőre – legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint – nincs kiút. Elég, ha a tévéhíreket nézzük, amelyek már „normális” eseményről nem is tudósítanak, csak véres balesetekről, vérfertőzésről, gyilkosságról, korrupcióról, nyomorúságról. Nem csoda, ha a Worldwide Independent Network of Market Research globális boldogságmérő intézet felmérése szerint 2011-ben Románia volt a világ legpesszimistább országa. De hát mitől is lennénk boldogok? A romániai Soros Alapítvány felmérései sem optimistábbak. Eszerint a lakosság közel 90 százaléka véli úgy, hogy az ország rossz irányba halad. Az általános pesszimizmussal egyenes arányban csökken, természetesen, a választási kedv is. Emlékezzünk vissza a reményteljes ’90-es évek elejére, amikor 90 százalékos volt a szavazásokon való részvétel. A Soros Alapítvány által megkérdezetteknek csupán a 47%-a válaszolt igennel, de a bizonytalankodók mellett a megkérdezettek 18 százaléka egészen biztosan állította, hogy elege van, nem megy el szavazni. A hazai politikusok kiábrándították az embereket, az ötödik évfordulót megért európai uniós tagságunk sem hozott sok pozitív változást az életünkben.
Ezért lenne jó, ha a tudósok valamilyen trükkel eltüntethetnék egy „lyukban” ezeket a nehéz éveket.