Cserhalmi György 65 éves
Vasárnap lesz hatvanöt éves Cserhalmi György Kossuth-díjas színész, nemzedékének egyik legkarizmatikusabb színészegyénisége.
Vasárnap lesz hatvanöt éves Cserhalmi György Kossuth-díjas színész, nemzedékének egyik legkarizmatikusabb színészegyénisége. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:
Budapesten született, operaénekes édesanyja révén már kisgyerekként a művészetek közelébe került. Az iskolában elsősorban a történelem és a költészet érdekelte, Arany János Toldija, majd Csokonai Vitéz Mihály versei ragadták meg. Főiskolai tanulmányait követően néhány évadot Debrecenben és Veszprémben töltött, majd két évig a Nemzeti Színházban volt. Fél évtizedig a Mafilm színtársulatában dolgozott, 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja. 1989-ben visszatért a Nemzetibe, a kilencvenes évek elején pedig rövid ideig a Labdatér Teátrum művészeti vezetőjeként dolgozott. Féléves amerikai távollét után 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újonnan alakult Új Színházhoz, majd a Radnóti Színház társulatához. Az utóbbi években több színházban is színpadra lépett. A debreceni Csokonai Színházban Móricz Zsigmond Úri muri című darabjának egyik főszerepét alakította, játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiája előadásában, Friedrich Schiller Don Carlosában az Új Színházban és Székesfehérvárott. A Thália Színházban ma is több előadásban látható, az egyikben Virág elvtársat alakítja Bacsó Péter A tanú című, mára kultuszfilmmé vált alkotásának színpadi változatában. Legközelebbi bemutatója márciusban ugyanott a Bombaüzlet?! – 100 év pesti kabaréja lesz.
A színpadon megtalálták a legnagyobb klasszikus szerepek, több Shakespeare-, Molière-, illetve orosz darab főhőse volt, és számtalanszor gondoltak rá magyar dráma színpadra állításakor. Mozgékony, robbanékony, nyugtalan és nyughatatlan alkat, szerepformálásaiban korunk zaklatottsága lüktet; legtöbbször töprengő és gyötrődő, boldogtalan hősöket játszik.
Több mint kétszáz filmet forgatott, egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, főszereplője volt a filmnyelvet megújító Bódy Gábor több művének (Agitátorok, Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché). Játszott történelmi témájú alkotásokban (80 huszár; Szirmok, virágok, koszorúk; A hídember; A temetetlen halott; Vadászat angolokra; Utolsó jelentés Annáról). Emlékezetes alakítást nyújtott a társadalmi kérdéseket boncolgató, Dögkeselyű című krimiben, a nemzedéke életérzését tükröző A nagy generációban. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Zelary című cseh háborús témájú filmet 2003-ban Oscar-díjra jelölték. Az egykor első osztályú vívóként is ismert színész soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve Az igazi Mikulás című filmhez alapfokon még zongorázni is megtanult.
Az utóbbi években forgatták vele a Márai Sándor regénye nyomán készült Eszter hagyatéka című filmet, Jancsó Miklós Mátyás királyról szóló Oda az igazság! című történelmi drámájában Kinizsi Pál volt, az Így, ahogy vagytok című filmben Makk Károly instruálta. Tavaly mutatták be az ügynöktémát feldolgozó, Drága besúgott barátaim című filmjét, amelynek érdekessége, hogy lánya, Cserhalmi Sára rendezte. Cserhalmi György a tévében is szerepel, ő vezeti a Múlt-kor című televíziós történelmi magazint.
A sokoldalú színész készített zenés lemezt is (Básti Julival a Hallgass kicsit, Novák Péterrel Eklektikon címmel). Bár saját bevallása szerint a könnyűzenéből csak a Beatlest, a Rolling Stonest és a Simon és Garfunkel duót szereti, komolyzenét pedig inkább egyedül hallgat, a Férfi és nő című zenés műsorban Básti Juli, Udvaros Dorottya és Kulka János társaságában többször is fellépett Dés László és Bereményi Géza dalaival, valamint közreműködött a Születtem Magyarországon című Cseh Tamás-emlékelőadáson.
Színházi rendezőként is kipróbálta magát: Zalaegerszegen Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját és a Villa Negra című komédiát állította színpadra, Debrecenben pedig a Boldogult úrfikoromban című darabot, amelyet Krúdy Gyula regényéből Parti Nagy Lajos írt. Cserhalmit szoros kapcsolat fűzi a hajdú-bihari megyeszékhelyhez: ő jegyzi Szebeni András fotóművész Debrecenről szóló albumának kísérőszövegét.
Megkapta a Balázs Béla-díjat, az érdemes művész címet, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, és több alkalommal is elnyerte a magyar filmszemlén a legjobb férfi alakítás díját (legutóbb 2005-ben A temetetlen halott és A fény ösvényei című filmekért). 2003-ban az Európai Unió filmes életműdíjával tüntették ki. 2005-ben Prima Díjat kapott, 2011-ben ő volt a Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes zsűrijének elnöke, tavaly pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díszvendége. Idén január végén neki ítélték a makói önkormányzat Páger Antal Színészdíját.
