CEMO–RMDSZ vita az árnyékjelentés kapcsán

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) szerint az RMDSZ nem független civil szervezet, ezért nem nyújthat be a magyar közösség nevében árnyékjelentést az Európa Tanácshoz (ET).

A civil szervezet az MTI-hez március 2-án eljuttatott közleményében vonta kétségbe az RMDSZ jelentéstevői jogát. Állásfoglalásával Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az SZKT február 27-i ülésén tett bejelentésére reagált, mely szerint a szövetség árnyékjelentést készít ahhoz a jelentéshez, amelyet Románia a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról nyújtott be az ET-nek. Kelemen Hunor az SZKT ülésén elmondta: a kormány több mint kétéves késéssel, február elején nyújtotta be a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését. A dokumentum elkészítése során a kabinet nem konzultált a romániai magyar közösség érdekképviseletével, és a jelentés – Kelemen Hunor szerint – rengeteg hibát, pontatlanságot és valótlan állítást tartalmaz.

A CEMO az Európa Tanács kritériumait idézte, amelyek szerint a nemzetközi egyezmények alkalmazásáról szóló országjelentések mellett az adott országban működő független civil szervezetek fogalmazhatják meg árnyékjelentésekben az álláspontjukat. A CEMO úgy vélte, hogy az RMDSZ nem tekinthető független szervezetnek, hiszen a jelentés összeállításáért az RMDSZ-es vezetésű Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala felelt. A kormány struktúrájában működő hivatalt 2015 októberéig az RMDSZ-es Laczikó Enikő vezette, aki jelenleg is ott dolgozik helyettes vezetőként.

„Lehetetlen lenne bebizonyítani, hogy egy RMDSZ-es államtitkár által vezetett intézmény nem kérdezte meg az RMDSZ-t az országjelentés készítése során” – érvelt a CEMO. A jogvédő szervezet azt is megemlítette, hogy Románia immár a negyedik jelentését nyújtja be a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról, és – noha a korábbi három jelentés megállapításai sem feleltek meg a valóságnak – az RMDSZ eddig soha nem emelt kifogást ezek ellen.

A szövetség „mindhárom alkalommal maximálisan támogatta az országjelentések nem túlzottan magyarbarát és irreális statisztikáit, amelyek a magyar közösséget érintően a »minden rendben« képet festették” – fogalmazott a CEMO. A szervezet úgy vélte, hogy lényeges változásokat lehetett volna elérni, ha a magyar közösség civil szervezetei már a korábbi jelentésekhez is árnyékjelentéseket tettek volna le.

A CEMO arra biztatta az erdélyi civil szervezeteket, hogy minél többen készítsenek árnyékjelentést, és igazítsák ki a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról készített román kormányjelentés pontatlan és valótlan állításait.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke már a szövetség szerdai hírlevelében közölt nyilatkozatban válaszolt a CEMO-nak. Úgy vélte, az RMDSZ-nek nemcsak joga, hanem kötelessége is árnyékjelentést készíteni, ugyanis az ET nemcsak a független civil szervezetek álláspontját, hanem a kisebbségi szervezetek véleményét is várja az országjelentésről.

,,Őszinte meglepetésként érne, ha a marosvásárhelyi CEMO egyszer csak valami mellett és nem valami ellen foglalna állást” – jelentette ki Kovács Péter, aki szerint a szervezet tevékenysége jobbára az RMDSZ bírálatában merül ki. Az ügyvezető elnök hozzátette, az RMDSZ készülő árnyékjelentése a diszkrimináció, a kultúra és restitúció, a tolerancia és párbeszéd, a szabad gyülekezés és társulás, a vallásszabadság, a nyelvhasználat, a kétnyelvű feliratok, az anyanyelvi oktatás témáit fogja érinteni. A dokumentumot várhatóan e hét folyamán véglegesítik.

 

Vincze Lóránt: Az RMDSZ-t az ET dokumentuma kéri, hogy készítsen árnyékjelentést

„A kisebbségi szervezeteket – a romániai magyarság esetében az RMDSZ-t – az Európa Tanács (ET) Tanácsadó Testülete kéri, hogy vegyenek részt az országjelentés alakításában. Aki ennek ellenkezőjét gondolja, az nem ismeri az ET hatályos rendelkezéseit. Ez önmagában még nem baj, csak akkor az illető szervezet ne foglaljon állást európai jogvédelmi kérdésekben” – fogalmazott Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke a CEMO fentebb említett nyilatkozatával kapcsolatosan.

Vincze Lóránt úgy véli, ha már beleártja magát ebbe a kérdéskörbe, a CEMO-nak tudnia kellene, hogy a keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelmére és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájára vonatkozó országjelentést nem az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala nyújtja be, hanem a Külügyminisztérium mint Románia kétoldalú és nemzetközi szervezetekben viselt tagságából adódó hivatalos fél. „Egyetlen szervezetnek és intézménynek sincsen ráhatása arra, hogy a Külügyminisztérium milyen verziót küld el a keretegyezményről vagy a chartáról az Európa Tanácsnak” – fogalmazott a külügyi titkár.

Vincze Lóránt kifejtette, hogy az ET Tanácsadó Testületének a kisebbségi keretegyezményre vonatkozó érdekképviseleti naptára pontosan leírja, hogy a szervezettel való viszonyban ki és hogyan vehet részt a kisebbségi érdekérvényesítés folyamatában. A dokumentum szerint az érintett kisebbség képviselőit az ET Tanácsadó Testülete bátorítja, hogy magától értetődő aktív szerepet vállaljanak az ország monitorizálásában. A leírás szerint a monitorizálás azt az időszakot jelenti, amely minden ciklusban az országjelentés hivatalos benyújtásával kezdődik és a miniszteri bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal ér véget. A menetrend szerint a Tanácsadó Testület ugyanakkor a tagállamban találkozik a kisebbség képviselőivel, hogy ismertessék a saját helyzetükre vonatkozó álláspontjukat. Ugyanakkor más kisebbségi civil szervezeteknek számos lehetőségük van, hogy szerepet vállaljanak a monitorizálási ciklusban. 

„A rendelkezések ismeretének hiánya nem mentesít azok következményei alól, a tények és sorozatos cáfolatok figyelmen kívül hagyása viszont hiba, amely nem méltó egy olyan szervezethez, amely – legalábbis meghirdetett célja szerint –, a nyelvi jogok érvényesítésével kíván foglalkozni. Külügyi munkája során az RMDSZ a monitorizálási időszakon kívül is folyamatos kapcsolatban van az ET testületeivel és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, kérdezés nélkül is elmondjuk álláspontunkat a jogsértésekről és a kisebbségi kérdés sajnos negatív irányú romániai alakulásáról. Ezt a munkát folytatjuk az árnyékjelentés elkészítésével” – összegzett Vincze Lóránt.