Büntetőjog (VII. rész)
A kegyelem eredményeképpen a kiszabott büntetés letöltése részben vagy egészen elmarad, illetve egy könnyebb büntetési formára változtatható.
Folytatva az előző részekben vázoltakat, feltevődik a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, amikor egy személy bűncselekményt követ el, nincsen semmilyen mentsége annak elkövetésére, nem létezik valamilyen büntethetőséget kizáró ok, a büntetőjogi felelősséget időben megállapították, tehát mind a nyomozást, mind a bírósági eljárást az elévülés bekövetkezte előtt lefolytatták, a bűncselekményt nem dezinkriminálta a Parlament, valamint nem hozott amnesztiatörvényt sem, a büntetés mértékét megfelelően kiszabta a bíróság, ezt pedig időben végrehajtották, kizárva annak elévülését. Ebben az esetben létezik-e még valamilyen lehetőség arra, hogy az elítélt mentesüljön a büntetés végrehajtásának kötelezettsége alól annak megkezdése vagy annak letöltése alatt, valamint mi történik a büntetés végrehajtása és letöltése után, a volt elítélt örökre „stigmatizálva”, megbélyegezve marad, ez szerepel az erkölcsi bizonyítványban (cazier judiciar) vagy a büntetés letöltése után ez törlődik, és ha igen, mikor és hogy?
Az első kérdésre a válasz az, hogy létezik több jogi intézmény is, amely a büntetés végrehajtását módosíthatja, ezek közül a legfontosabb a kegyelem (graţiere) intézménye, ezt követi, de nem azonos vele a büntetés-végrehajtás elhalasztása vagy félbeszakítása (amânarea, întreruperea executării pedepsei). A második kérdésre a rehabilitáció intézménye ad választ, amelyet később fogunk bemutatni.
A kegyelem eredményeképpen a kiszabott büntetés letöltése részben vagy egészen elmarad, illetve egy könnyebb büntetési formára változtatható. Az elnöki kegyelem intézményét Románia Alkotmánya, a 2002. évi 546. sz., az elnöki kegyelemről szóló törvény, valamint a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás-jogi törvénykönyv szabályozza. Alapesetben a kegyelem intézményét Románia államelnöke egyénileg gyakorolja elnöki rendelettel, illetve ezt a Parlament is megadhatja kollektíven, törvény által (élő, de inkább halott példa erre a 2014. év folyamán nagy port kavart, a szocialista párt által inicializált kegyelmi törvény). A kegyelmet általában szociális meggondolásból gyakorolják, és vonatkozhat egyénileg bizonyos személyekre vagy bizonyos bűncselekményekre vagy büntetésekre.
A kegyelmet lehet egyénileg vagy, mint mondtuk, kollektíven is gyakorolni. Az egyéni kegyelmet általában kérésre adják meg, de létezik a hivatalból való kegyelemgyakorlás intézménye is. Az egyéni kegyelmet csak a büntetést kiszabó bírói döntés jogerőre emelkedése után lehet kérni, illetve megadni, a kollektív kegyelem vonatkozhat a kegyelmi törvény meghozatala előtt még nem jogerősen elbírált büntetőügyekre is. A kegyelem gyakorlása lehet feltétlen vagy feltételhez kötött, utóbbi esetben ennek gyakorlását bizonyos, a kegyelemben részesített személy által a jövőben tanúsított jó magatartáshoz kötik. Ennek a kötelezettségnek a be nem tartása a kegyelem eredményeképpen le nem töltött büntetési rész letöltését vonja maga után, amelyet az esetlegesen elkövetett új bűncselekménnyel halmazatilag nem vonnak össze, hanem mindkét büntetés letöltésre kerül egyszerű matematikai összevonásban.
A kegyelem esetén, annak kiterjedése alapján, három formát különböztetünk meg: teljes kegyelemről beszélünk akkor, amikor ennek eredményeképpen az elítélt mentesül a teljes büntetés letöltése alól. Részleges kegyelemről beszélünk, amikor az elítéltet a kiszabott büntetésnek csak egy bizonyos része alól mentesítik. A harmadik formája a kegyelem intézményének a büntetés megváltoztatása természetesen egy súlyosabb formából egy enyhébb formába, például életfogytiglani börtönbüntetést kegyelmi úton börtönbüntetésre módosítanak.
Fontos megjegyezni, hogy a kegyelem hatásaként csak a főbüntetés kerül módosításra, nincs hatása mellékbüntetések esetén, illetve nem szabadságkorlátozó nevelőintézkedések esetén, kivéve, ha erről kimondottan rendelkezik a kegyelmi rendelet vagy törvény. A kegyelem nem vonatkozik a biztonsági intézkedésekre (például kényszergyógykezelés), nincs hatással a sértett fél jogaira, aki ezeket külön úton is érvényesítheti. Alapesetben a kegyelem nem érinti a feltételes megfigyelés alatt felfüggesztett büntetést sem, amennyiben erről a rendelet vagy a törvény kimondottan nem rendelkezik.
A kegyelem folytán a büntetés letöltött bűncselekménynek minősül, így például egy kegyelemben részesített személy visszaeső bűnözőnek is minősülhet, amennyiben új bűncselekményt követ el. A kegyelem érvényesítésétől folyik az illető személy számára a rehabilitációs időszak is, amelyről később fogunk beszélni.
A kegyelem mindig egy egyéni büntetésre vonatkozik, tehát a halmazati (concurs de infracţiuni) több bűncselekmény esetén kiszabott végső büntetésre nem vonatkozik, ezt külön eljárással kell szétválasztani és módosítani bírósági úton. A kegyelmi rendeletet vagy törvényt annak Hivatalos Közlönyben való közzétételétől maximum 48 órán belül végre kell hajtani. A kegyelemben való részesítés ellenére az elítélt fellebbezhet a kiszabott büntetés ellen, amit a kegyelemre való hivatkozással nem lehet visszautasítani.
(Folytatjuk)
Gogolak H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
