A Büntetőeljárási törvénykönyv módosításaival kapcsolatos USR-félretájékoztatás cáfolata

A jogalkotás és a jogi etika kapcsán ma is létezik egyfajta vita, ami két homlokegyenest szemben álló álláspontot fogalmaz meg. Egyik álláspont szerint inkább bűnhődjön akár tíz ártatlan is, csak a bűn ne maradjon büntetlenül, míg a másik elv szerint inkább fusson tíz bűnös, mintsem akár egyetlenegy ártatlannak is bűnhődnie kellene. Én azok közé a jogászok közé tartozom, aki úgy tartja: az ártatlan emberek védelméért mindent meg kell tenni. Ez az elv vezérelt akkor is, amikor az elmúlt napokban a Büntetőeljárási törvénykönyv módosításait megszavaztam. Látván azt a rengeteg feszültséget, amelyet e módosítások elfogadása előidézett, valamint azt a szántszándékkal keltett lincshangulatot, ami a közösségi oldalakat uralja, valamint a módosításokat megszavazó parlamenti képviselőkkel készített „szégyenlistákat”, kötelességemnek érzem kellő határozottsággal a nyilvánosságnak is megerősíteni, hogy szenátorként hetekkel korábban én is teljes meggyőződéssel szavaztam meg a módosításokat. Az alábbiakban pontokba szedtem, hogy hol ferdít tudatosan és előre megfontolt szándékkal az USR, és miért vállalható a módosítások jóváhagyása az RMDSZ által.

 1. USR-állítás: Az ügyészek nem közölhetnek többé információkat a bűnügyi nyomozás fázisában levő ügyiratokról.

Nem igaz. Csak a vizsgált személyekre vonatkozó közlések tilosak, amelyek felelősségvállalás nélkül azt sugallhatják a közvéleménynek, hogy az illetők vétkesek.

Az ártatlanság vélelme európai irányelv: „A közhatóságok alkalmazottai nem hivatkozhatnak a gyanúsítottakra vagy vádlottakra vétkesekként, csak abban az esetben, ha jogerős ítélet létezik az adott tettekre vonatkozólag”.

 2. USR-állítás: Egy erőszaktevő vagy az alvilági társadalom tagjai részt vehetnek majd áldozataik kihallgatásán.

Nem igaz! A tanúk vagy az eljárásban részt vevő alanyok egyszerű kérésére a vádlott vagy gyanúsított nem lesz jelen a kihallgatásokon.

„Ha a tanúk vagy az eljárásban részt vevő alanyok úgy értékelik, hogy ezen körülmények miatt félnivalójuk lehet, a törvény alapján kérhetik az ügyészt vagy a bírót, hogy a bűnügyi eljárás és az elbírálási folyamat során nyilvánítsák őket fenyegetett vagy védett személyeknek.”

3. USR: A pénzmosással vagy adócsalással gyanúsított személyeket csak kivételes körülmények között lehet letartóztatni.

Igaz!  Ellenben az előzetes letartóztatás módszere csak a legsúlyosabb bűntényekre, súlyosbító körülményekre, bűnügyi előzményekre vagy olyan esetekre kell korlátozódjon, amikor a közrendre veszélyt jelentő eset elhárításáról van szó.

A jelenkori médianyilvánosságban ugyanakkor bevett gyakorlattá vált a nyomozati szakaszban kihallgatott személyek megbélyegzése. A tévécsatornák több száz megbilincselt személyről tudósítottak, akiket utólag felmentettek, akik emiatt elveszítették állásukat, karrierjüket, családjukat, ezzel az állam helyrehozhatatlan károkat okozott, emberi sorsokat tett tönkre. Ezt a továbbiakban ki kell küszöbölni.

4. USR: Az első fokon felmentett személyeket nem ítélheti el a másodfokú bíróság, ha nem kerülnek újabb bizonyítékok.

Igaz és helyes! Helyénvaló, hogy terhelő bizonyítékok hiányában a felmentés nem változhat ítéletté.

A másodfokú bíróság nem szüntetheti meg az elsőfokú bíróságnak a vádlottat felmentő ítéletét, és nem mondhat ki közvetlenül másodfokon egy ítéletet, csak abban az esetben, ha a bizonyítékokat újratárgyalják, vagy újabb bizonyítékok kerülnek elő, amelyek az elsőfokú bíróság felmentő határozatának megszüntetéséhez vezetnek.

5. USR: Egy bűnöző számítógépéből a gyermekpornográfiára vonatkozó bizonyítékokat nem lehet közvetlenül arra használni, hogy új eljárást indítsanak.

Nem igaz! A bizonyítékok használhatók, ha az ügyész új eljárást indít! Ítéletet nem hozhatnak egyéb bűncselekményekre, mint amelyek miatt vád alá helyezték az illetőt! Magyarán: lopás miatt indított perben nem lehet gyilkosságért elítélni valakit. De másik eljárást lehet és kell indítani.

6. USR: Ha az ügyészeknek nem sikerül egy év leforgása alatt vád alá helyezni egy személyt, az eljárást automatikusan megszüntetik.

Igaz és helyes! A bűnvádi ügyiratok tologatását, halogatását ma arra is tudják használni a hatóságok, hogy az ügyekben érintett személyeket – ide értve a tanúkat is – megfélemlítsék, folyamatos nyomás alatt tartsák, és ezáltal akár olyan vallomásokat csikarjanak ki, amelyek nem tükrözik híven a valóságot. Ennek a zsarolási lehetőségnek véget kell vetni. Az ügyésznek a bűntény felderítésétől számított 1 év áll a rendelkezésére, hogy bizonyítékokat gyűjtsön, és azonosítsa a bűntény elkövetésével gyanúsított személyt. 

7. USR: A tettenérés lehetetlenné válik, mert az ügyészek kötelesek azonnal értesíteni az egy adott ügyiratban érintetteket, amint gyanúsítottá válnak.  

Nem igaz! A vizsgálatok 99%-át a cselekmény miatt kezdeményezik/indítják (in rem), és ez önmagában nem feltételez tájékoztatást. A tájékoztatási kötelezettség akkor lép fel, amikor a gyanúsított személyt azonosítják.

8.  Az USR helyteleníti, hogy újra lehet nyitni már lezárt, jogerős ítéleteket tartalmazó ügyiratokat, ha a határozatot egy másik bíró írja alá.

Nincs igaza! Mert elfogadhatatlan az, hogy olyan bíró írja alá vagy indokolja meg az ítéletet, aki még csak nem is vett részt a bizonyítékok kezelésében és a perben.

 9. Az USR-s Vlad Alexandrescu azt állítja, hogy a pedofilok és más bűnözők, akiket az utcán, lépcsőházakban vagy más közterületeken filmeznek le, megússzák büntetés nélkül, mert az új törvény nem teszi lehetővé az ilyen bizonyítékok használatát.

Nem igaz! A felek által készített felvételek (saját beszélgetéseik vagy közléseik), térfigyelő kamerák felvételei, valamint bármely közterületen készített felvételek érvényes bizonyítékoknak minősülnek, akárcsak eddig!

Császár Károly Zsolt szenátor