Búcsú a szentdemeteri Lourdes-i Szűz Mária-szobornál

Sagyebó István polgármester a múlt hét végi balavásári napok alkalmával körutat szervezett, amelyen a testvértelepülések képviselőivel körbejárták a község műemlék templomait.

Fotó: Nagy Tibor

Sagyebó István polgármester a múlt hét végi balavásári napok alkalmával körutat szervezett, amelyen a testvértelepülések képviselőivel körbejárták a község műemlék templomait. A szentdemeteri római katolikus templom előtt elmondta, hogy minden évben augusztus 15-én tartják a búcsút, sokan zarándokolnak ide. Az időpont kiválasztása egy jégveréshez kötődött. Az augusztus 15-i búcsúra eljön a falu apraja-nagyja, hazajönnek az elszármazottak, és zarándokok érkeznek az anyaországból is.

Szentdemeter az Erdélyi-medence középső részén, a Kis-Küküllő folyó bal partján, kisebb patakok völgyében, a hajdani Marosszék és Udvarhelyszék találkozásánál, a Székely-Partium Szentföld nevű szegletében fekszik, a községközponttól, Balavásártól 5 km-re délkeletre. Lakossága kb. 500 fő, szinte egészében magyarok.

1436-ban említik először Zent Demetrikként, Zsigmond király oklevelében, amikor is Kemény Lőrincnek adományozta e birtokát. A falu neve egy középkori templomtól van, amely Szent Demeter tiszteletére volt szentelve, a legrégebbi egyházközségek közé sorolják, amelyek a gyula megtérése után alakulhattak és a keleti egyház szentjeitől kaptak védőszentet és nevet, mint amilyen Szent Demeter (vértanú 304 körül) is.

A falu keleti szélén egy magaslaton álló római katolikus templom román kori eredetű, később gótikus stílusban lett átalakítva, mai formáját a XV–XVI. század fordulóján nyerte el, az egyik legépebben megmaradt középkori építészeti emlék Erdélyben. Egyedi a templombejárat sok száz éves faragott kőkerete, a templomhajó és szentély jellegzetes gótikus hálóboltozata, a szentélyben 2010-ben feltárt freskómaradványok, a régi félgömb alakú keresztelőmedence, valamint az impozáns gótikus főoltár, közepén a Boldogságos Szűzanya a kis Jézussal szobor. A templom a protestantizmus terjedésével a reformátusoké, majd az unitáriusoké lett, de mivel a katolikusok többségbe kerültek, már 1697-ben gondoltak a templom visszavételére, ami sikerült is 1722-ben, a ferences szerzetesek missziós munkája során, Páter Péterffy Domokos által.

A templom búcsúját augusztus 15-én tartják, Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony főünnepén. Előestéjén a hívek fáklyás körmenetet tartanak a templomkerti Lourdes-i Szűz Mária-szobornál, olvasható a gyulafehérvári érsekség honlapján.