A brit pénzügyminisztérium szerint recessziót okozna a Brexit
A brit pénzügyminisztérium szerint recessziót okozna a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból.
A brit pénzügyminisztérium szerint recessziót okozna a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból.
A tárca által hétfőn – egy hónappal a referendum időpontja előtt – közzétett új tanulmány szerint egy ilyen népszavazási eredmény azonnali sokkot okozna a brit gazdaságban, amelynek növekedése a referendum utáni második évben 3,6 százalékponttal maradna el a jelenlegi hivatalos előrejelzésben szereplő ütemtől. Mivel arra az évre a hivatalos alapeseti előrejelzés 2,1 százalékos növekedést jósol, recessziót jelentene a növekedés ilyen mértékű visszaesése a prognózishoz képest.
A pénzügyminisztérium hangsúlyozza, hogy ez az „óvatos” forgatókönyv, amely azzal számol, hogy Nagy-Britannia a népszavazás utáni kilépési tárgyalásokon egyezségre jut az EU-val egy kétoldalú kereskedelmi megállapodásról, amely hozzáférést biztosít számára az unió egységes piacához.
A tárca kidolgozott egy borúlátóbb forgatókönyvet is, amely szerint nem sikerül ilyen egyezségre jutni Brüsszellel. A tanulmány szerint ez súlyos gazdasági sokkot okozna, két év alatt 6 százalékponttal csökkentené a brit gazdasági növekedést, vagyis az alapeseti előrejelzéshez képest mély recesszióba sodorná a brit gazdaságot. Ezt ráadásul meglóduló infláció is követné a font valószínűsíthető gyengülése miatt, az ingatlanpiaci árak ugyanakkor átlagosan 18 százalékkal zuhannának.
Néhány héten belül ez a második olyan pénzügyminisztériumi előrejelzés, amely súlyos gazdasági veszteségek kockázatára hívja fel a figyelmet arra az esetre, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból.
A minisztérium április második felében nyilvánosságra hozott, modellszámításokra alapozott 202 oldalas előző tanulmánya több forgatókönyvet vázolt fel a következő másfél évtizedre.
Ezek közül a legkedvezőbb is azzal számol, hogy az éves nominális hazai össztermék (GDP) 2030-ra háztartásonként átlagosan 2600 fonttal lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne. Ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy Nagy-Britannia távozik ugyan az EU-ból, de csatlakozik az Európai Gazdasági Térséghez (EEA), amelynek mások mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia is tagja.
A közepesen negatív forgatókönyv háztartásonként 4300 font éves gazdasági veszteséget modellez, arra az esetre, ha az EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia kétoldalú kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat köt az Európai Unióban maradó országokkal.
A legrosszabb előrejelzési modell 5200 font GDP-veszteséggel számol a 26,7 millió brit háztartás mindegyikére lebontva. E forgatókönyv alapján Nagy-Britannia nem lenne az EEA tagja, és kétoldalú megállapodásokról sem tudna egyezségre jutni az EU-tagállamokkal, hanem csak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaira vonatkozó általános szabályok alapján folytatná együttműködését az unióval, mint például Oroszország vagy Brazília.
A Bank of England – a brit jegybank – is számol a gazdasági visszaeséssel. Mark Carney, a Bank of England kormányzója a bank új inflációs jelentését bemutató minapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a jegybank előrejelzési forgatókönyvei azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba süllyedne, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.
