Börtönnel büntetnék a nemzeti jelképek megsértését

A román nemzeti jelképek nyilvános megsértését bűncselekménynek minősítő törvénymódosítást nyilvánított hallgatólagosan elfogadottnak a szenátus, miután a házszabályban megszabott határidőn belül nem rendeztek szavazást a tervezetről a szenátus plenáris ülésén – jelentette kedden az Agerpres hírügynökség, hozzátéve, hogy a kérdésben a képviselőházé lesz a döntő szó.

A büntető törvénykönyv módosítását a tavaly lemondott szociáldemokrata Ponta-kormányt támogató pártok 37 törvényhozója kezdeményezte. Indoklásukban rámutatnak: az Európai Unió számos országában bűncselekmény a lobogó, nemzeti ünnep, himnusz vagy címer nyilvános megsértése, és Romániában is az volt 2014-ig, de az új Btk.-ba nem került be. Ezt a „joghézagot” akarják most felszámolni.

A tervezet Románia jelképeinek nyilvános megsértését egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. A módosító javaslat nemcsak Románia címerével, zászlajával, himnuszával szemben tanúsított megvetést büntetné, hanem azokat is két évig terjedő börtönnel sújtaná, akik a hatósági jelvényekkel szemben tiszteletlenül viselkednek. A tervezet más nemzetek vagy nemzetközi szervek jelképeire nem terjed ki.

A kétkamarás parlamentben mindkét háznak el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a második házé a végső döntés joga. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező szavaznia törvénytervezetről, ezért amennyiben erre nem kerített sort, 

fél év után hallgatólagosan elfogadott tervezetként küldi tovább a döntő háznak.

A nemzeti jelképek megsértését büntetni rendelő tervezetet nem azért fogadta el hallgatólagosan a szenátus, mert napirendre sem tűzték, ellenkezőleg: március közepén éles vita volt róla, amelynek nyomán további pontosításokat kérve visszaküldték a tervezetet a szakbizottságokhoz. A PNL szenátorai főleg a hatósági jelvények megsértését büntető „újítást” kifogásolták, mondván, hogy ennek alapján egy rosszindulatú feljelentő már azért is rács mögé juttathatja az embert, ha 

„csúnyán néz” az egyenruhás rendőrre.

Néhány hete egy a román nemzet vagy állam nyilvános gyalázását büntető törvénymódosítást is a parlament elé terjesztett hatvan szociáldemokrata honatya. Szerintük hiba volt törölni a Btk.-ból azokat a cikkelyeket, amelyek a nemzet- vagy országgyalázást, illetve a nemzeti jelképek megsértését bűncselekménnyé nyilvánították, mert így nem lehet megbüntetni egyes „más etnikumú” állampolgárokat, akik 

„gyásznapnak tekintik Románia nemzeti ünnepét, szakadárokat dicsőítenek, az ország szívéből pedig elüldözik a még ott élő románokat”.

Tánczos: az állam a saját polgáraiba vetett bizalmával érdemelheti ki a tiszteletet szimbólumai iránt

„Az állam azáltal tudja kiérdemelni a szimbólumai iránti tisztelet, amennyiben bízik a saját polgáraiban, nem pedig törvény által előírt büntetések mentén. Legionárius-szellemben védené az állam szimbólumait az a szociáldemokrata kezdeményezés, amely a büntetőjogi törvénykönyv módosítását célozza. A javaslat 3 éves börtönbüntetést szabna ki azokra, akik érzelmileg nem viszonyulnak megfelelően ezen szimbólumokhoz. Számunkra érthetetlen, hogy 2016-ban ilyen jellegű, sötét időkre emlékeztető kezdeményezések születnek egy európai Romániában. Az RMDSZ már az alapfokon megkeresett szakbizottság munkálatai során a törvény-tervezet elutasítását szorgalmazta” – fogalmazott Tánczos Barna, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy az említett javaslat hallgatólagosan ment át a szenátusban.

„Románia Alkotmányában rendelkezik arról, hogy mit jelent a hallgatólagos eljárás: amennyiben a parlament illetékes első háza 45 napon belül nem szavaz a törvénytervezetről az hallgatólagosan átmegy a döntő házba, ahol kötelezően szavaznia kell a plénumnak erről. Ez az eljárás a törvényhozást hivatott könnyíteni. Úgy gondolom, a hallgatólagos eljárásoknak meg kell találnunk azt a módját, amely nem akadályozza a törvényhozást, azonban kiküszöböljük azokat a kiskapukat, amelyek során az ilyen jellegű kezdeményezések érdembeli viták nélkül hagyják el az első házat”– taglalta Tánczos Barna szenátor, majd hozzátette: a büntetőjogi törvénykönyv módosítását célzó javaslat hétszer szerepelt a szenátusi plénum napirendjén, azonban az RMDSZ folyamatosan visszaküldette a szakbizottságba újratárgyalás végett. Legutóbb március 21-én kérte a törvénytervezetről készült jelentés újabb felülvizsgálatát. Az illetékes szakbizottság április 12-én szavazott a jelentésről, amikor az Alkotmány szerint előírt 45 nap is lejárt, így a hallgatólagos eljárásokra érvényes procedúrák léptek érvénybe.

Tánczos reményét fejezte ki afelől, hogy a javaslatot a képviselőház elutasítja majd és a többségi parlamenti pártok is józan ésszel tesznek eleget kötelességüknek akkor, amikor ennek a tervezetnek a vitája, illetve az erről szóló szavazás kerül napirendre.