Boldogasszony tenyerén

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vendégjátéka

Május 4-én, csütörtökön 19 órától a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vendégszerepel Marosvásárhelyen: a Maros Művészegyüttes kövesdombi székházában a Boldogasszony tenyerén című előadást láthatja a közönség.

Amint azt az alkotók közlik, a világegyetem titokzatos működési rendje alapját képezi az emberiség hitének. A magyar hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt, és napjainkban is jelen van archaikus imáinkban, énekeinkben, mesekincsünkben, szokásainkban, gyermekjátékainkban, táncainkban. 

A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.

A néphitben a Szentlélek a női minőség, a férfiminőség pedig a napkultuszban nyilvánul meg. Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás. Az előadás a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony-tisztelet átöröklődött formáit. 

A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelemvilágán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Szokásrendszere, amely körbefonja az élete fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik.

„A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében” (Harangozó Imre).

Az előadásban mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatók. A népdalok mellett egyházi népénekek, archaikus imák hangzanak el a műsorban, amelynek rendező-koreográfusa Gábos Endre és Furik Rita, zenei szerkesztője és zeneszerzője András Orsolya és Mihó Attila, díszlet- és jelmeztervezője Furik Rita. Forgatókönyv: Gábos Endre. Hangfelvételről közreműködik Mihó Attila és barátai. Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi.

Az előadás megtekintéséhez előzetes helyfoglalás szükséges 8-16 óra között a 0757-059-594-es telefonszámon.