Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Igen „érdekes” munkastílusa van a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal bizottságokba tömörült hivatalnokainak. Most nem a licitekkel vagy földügyekkel foglalkozó, illetve egyéb tevékenységekre szakosodott „komissziók” megállapításairól írnék, hanem arról a legutóbbi, a sajtót távozásra felszólító bizottságéról, amely lassacskán a székelykakasdi földek kisajátítására „szakosodik”.
A tulajdonjogot ellenőrző bizottság múlt hónapban az 1-es számú jegyzőkönyvben foglaltak szerint megállapította: a birtoklevélen szereplő 33.741 négyzetméter területnek 16 tulajdonosa van, ám nem tudni, kik a tulajdonjog birtokosai! Továbbmenve a szálon, már nem csodálkozunk, hogy kiderítették, nem történtek meg a hagyatéki eljárások, az érintett személyek pedig nem tettek le kéréseket a törvény szerinti kártérítések igényléséért. Mindezek után a tulajdonjogot ellenőrző bizottság 30 napos határidőt jelöl ki az iratok benyújtására, mialatt a tulajdonjoggal vagy más jogcímmel rendelkezőknek bizonyítaniuk kell a tulajdonjogot, és állítólag kérvényezniük is kell a kártérítést (mintha csak ők akarnák ezt az egész ügyet…).
Történik mindez egy évre rá, hogy tanácsi határozat született a kakasdi földek kisajátításáról közhasznú beruházás céljából, amely 16 tulajdonosi nevet tartalmazott mint kisajátításra váró földek birtokosait, akik közül 14-en régen elhunytak, 2-3 generáció követte már őket. Történik mindez azután, hogy nevükre az önkormányzat bankszámlát nyitott, annak ellenére, hogy a kakasdiak minden lehetséges fórumon megreklamálták a szerintük törvénytelen eljárást, tiltakozva a falu szempontjait és álláspontját mellőző, javaslataikat figyelmen kívül hagyó projekt ellen, és az sem mellékes a jólértesültség szempontjából, hogy az ügyben számos sajtócikk jelent meg.
A szóban forgó bizottság javára azonban el kell mondanunk, hogy az egyetlen testület, amelyik eddig valós megállapításokat tett, amelyeket jegyzőkönyvbe foglalt. Talán egy ilyen bizottság felállításával kellett volna kezdenie a polgármesteri hivatalnak az egész akciót, és akkor kiderült volna, a földek tulajdonosainak sokkal többe kerül a hagyatéki perek lebonyolítása, mint amennyi kártérítést kaphatnak, megoldást lehetett volna találni a helyzetre, sőt, akár telekcserét is lebonyolíthattak volna, amivel leszerelhették volna a több száz kakasdi ellenkezését és határozott tiltakozását, elkerülhető lett volna a pereskedés, az, hogy az EU-nál újabb fekete pontot szerezzünk, és nem kellett volna több százezer eurót kifizetni jól értesült és „időben lépő” személyek által olcsón felvásárolt és drágán eladott földekért, és manapság sem kellene újabb helyszínekben spekulálni, újabb eurókat kifizetve majd, „ha túlságosan ellenkeznek a kakasdiak”. A szóban forgó bizottság 30 napos kegyelmi ideje nemsokára lejár. Hogyan lesz tovább?