A Biblia tízparancsolatának történelmi életútja
A Biblia Ószövetségében a 25-ös időkörben kifejezett, felnagyított értékrendű számadatokat ha felváltjuk a 10-es értékrendre, minden idők legprecízebb számadatait nyerhetjük.
A Biblia Ószövetségében a 25-ös időkörben kifejezett, felnagyított értékrendű számadatokat ha felváltjuk a 10-es értékrendre, minden idők legprecízebb számadatait nyerhetjük.
Egyiptomban, 1983-ban tudományos kutatást végeztem a Dzsószer, a Khufu, a Kháfré és a Menkáuré piramisoknál, hogy a bibliai Genezis 5. részében a hihetetlen magas életko-rok provenienciáját felfedezzük.
Methusélah patriarcha a 25-ös Ápisz időkörben kifejezett 187,5 bibliai életéve: 25/4 = 30 reális év a tízes számrendszerben.
Ez a történelmi valóság – mintegy 3000 éven át – ismeretlen volt az emberiség számára. A 25X365 nap = 9125 nap. Ez az Ápisz időkör, amelynek 1/10 (egytized) részét jelzi Séth teljes életkora a 912 év (Genezis 5:8).
Ezt így kell prédikálni Budapesten, Debrecenben, Kolozsváron és természetesen az egész világon mindenhol. Mert a Jubileumi kommentár: A Szentírás magyarázata című könyv (Budapest, 1974) a Bibliában lévő felnagyított értékrendű számadatok értelmezését nem tudta felismerni – a történelmi korszakok – a 25-ös Ápisz időkör függvényében.
Hasonlóan Debrecenben, a Nagytemplomban a vezető lelkipásztor prédikációjában Jákob bibliai 130 évét, amikor Egyiptomba megy, szó szerinti értékben adta elő. Pedig a 25 éves Ápisz időkör reális értéke a 10-es számrendszerben 52 év. A világtörténelemben a Biblia 25 éves időkörnek nevezett holdciklusát Imhotep főpap alkalmazta elsőnek a világon, amikor Dzsószer fáraó tiszteletére Kr.e. 2630–2611 között felépíti Szakkarában a világ első piramisát. Izrael fiai ezt a felnagyított értékrendű számadatokkal kifejezett történetírást viszik magukkal a kivonulás évében, Kr. e 1254-ben ősi hazájukba, Kanaánba.
Tehát az emberiség mintegy 3000 éve nem tudta felismeri a Bibliában lévő 25-ös Ápisz időkörben kifejezett, felnagyított értékrendű számadatokat. A Bibliában most is van felnagyított értékrendű 25-ös Ápisz időkörben kifejezett számadat. És van10-es számrendszerben kifejezett számadat. A 25-ös Ápisz időkör számadatainak 10-es számrendszerre való redukciója a 25/2, 25/3, 25/4, 25/5, 25/10, 25/15, 25/20 koefficiensek redukciója által megy végbe. Ezáltal az Ószövetség minden idők precíz idődatálásához juthatunk: a történelmi valósághoz.
A tízparancsolat számokban kifejezett történelme
1. Szakkara, Kr. e 2630–2611, Imhotep főpap. Imhotep főpap Dzsószer fáraó tiszteletére felépíti a világ első piramisát, a hétlépcsős piramist, a fénylő piramidionnal.
Mózes (Kr. e. 1302–1230) próféta 25 éves korában elvégzi a főpapi iskolát 1277-ben, és meglátogatja Egyiptom tartományait, a nomoszokat. Egy ilyen alkalommal figyelte meg a Cherubint. A Zsolt. 80:2 megemlékezik erről az eseményről, miszerint „minden reggel a fénylő Cherubin megvilágítja Isten teremtett alkotását”. (The ilustrated guide to the Egiptian museum in Cairo, Geographic, Ed. 2003, page 126.) Tehát Mózes látta a fénylő piramis 7. lépcsőjét (a Cherubint). A világ első piramisa mintaként szolgált a világ hét napon való teremtéséhez (Genezis 1:1 – 2:4) és a 4. parancsolat szövegének megfogalmazásához (Exodus 20:8 – 11). E piramis 7. lépcsőjének számától fogalmazták meg a 7 napból álló hét fogalmának időtartamát az egész világon.
A piramisnak ma csak 6 lépcsője van, mert a 7. lépcső a piramidionnal eltűnt a piramisrombolások idején.
2. Memphis, Kr. e. 1598. Jákob 70 tagú pásztortörzsével Egyiptomba költözik a fenyegető éhség elől. József közbenjárására Gósen földjén telepednek le. Izrael fiai 344 évet tartózkodnak Egyiptomban, a valóság szerint Kr. e. 1598–1254 között. Ez idő alatt Izrael fiai átveszik Ré fiaitól a tudományt és a kultúrát úgy, amint azt az Ószövetség 14 könyvében lévő 25-ös Ápisz időkörben kifejezett történelemben adnak elő Dávid király (Kr. e. 1010–970) és Salamon király (970–971) tudós papjai által.
3. Memphis, Kr. e. 1302. Mózes próféta születése. Szethy fáraó idején született Mózes, amikor Egyiptomban bevezették az interdiktumot (tilalom), miszerint a fiúgyermekeket megszületésük után folyóvízbe vetik. Mózest a fáraó leánya örökbe fogadja, és ezáltal megmenekül.
4. Rámszesz Kr. e. 1254-ben: Isten kivezeti választott népét Egyiptomból
5. Sinai hegység, Kr. e 1252-ben : Isten kezéből Mózes próféta – etikai törvényként – az ember számára átveszi a tízparancsolatot.
6. A.D. 820, arab kalifátus: AL-MAMUM kalifa rendelete alapján az egyiptomi nagy piramisokat – aranykeresés ürügyén – lebontásra ítélik. Ekkor bontották le Dzsószer, Khufu, Khafrén és Menkauré piramisok csúcsát. Azonban a piramisok teljes lebontását a hatalmas munka miatt abbahagyták. (G. Chiţulescu – T. Chiţulescu: Az ókori építészet hét csodája, Bukarest 1965, 34. oldal).
7. Vizsoly, A.D. 1590. A teljes Bibliát magyar nyelvre Károlyi Gáspár fordította le 1590-ben. Azóta él Istennek Szentlelke az Ő üzenete által a mi magyar kultúránkban, és a második helvét hitvallás magyarázata szerint Isten beszédének hirdetése Istennek a beszéde. Az ősi nyelvezet szerint: „Predicatio verbi dei est verbum dei”.
Dr. Nagy Károly református lelkipásztor
