Beszámoltak a Maros megyei képviselők

Miután egy héttel korábban az RMDSZ Maros megyei szenátorai számoltak be tevékenységükről, a múlt pénteken Péter Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Csép Éva Andrea és Vass Levente parlamenti képviselők közös sajtótájékoztatón ismertették az elmúlt parlamenti ülésszak munkáját és eredményeit a szociálpolitika és egészségügy területén.

Több anyagi forrásra és jobb menedzsmentre lenne szükség

– ezt Péter Ferenc mondta felvezetőjében. Hangsúlyozta: az egészségügy és a szociálpolitika két olyan terület, amely a legérzékenyebben érinti a lakosságot. „Éppen ezért az RMDSZ kiemelt figyelmet fordít erre a két területre, és a szövetség parlamenti képviselői és önkormányzati csapata is azon dolgozik, hogy méltányos szociális és egészségügyi ellátást biztosítsunk Maros megye lakossága számára”. 

Kiemelte: Maros megye egyike azoknak a megyéknek, amely a legnagyobb szociális hálóval rendelkezik, így a költsége is halmozottan nagyobb, mint amennyit a szomszédos megyék fordítanak a szociális hálóra. „A megyei költségvetés 35 százalékát fordítjuk a szociális szolgáltatásokra” – jelentette ki. 

Az egészségügyről szólva rámutatott, hogy „itt is rendkívül kiterjedt intézményrendszerünk van, és bátran kijelenthetjük, hogy Marosvásárhely a régió egészségügyi központja. Ahhoz azonban, hogy a kórházainkat fenn tudjuk tartani, fel tudjuk újítani, és javítani tudjuk a szolgáltatásaikat, a jelenleginél több anyagi forrásra lenne szükség, ugyanakkor a menedzsmenten is javítani kellene. A szolgáltatások minősége a rendszer hatékonyságától is függ, és a területre vonatkozó szabályozásoktól is.” 

Ezért is nevezte fontosnak azokat a törvénymódosításokat, amelyeket az elmúlt parlamenti ülésszakban sikerült elfogadtatni az RMDSZ parlamenti képviselőinek kezdeményezésére. 

 „Az RMDSZ-frakció munkája eredményesnek bizonyult”

Csép Éva Andrea, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának titkára hangsúlyozta: a munkaügy és a szociális védelem két olyan terület, amely a legtöbb állampolgárt érinti mindennapjaiban, ezért elsődleges célja az volt, hogy a törvényhozás szintjén megoldásokat találjanak azokra a problémákra, amelyekkel ez a terület folyamatosan szembesül. Úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-frakció munkája eredményesnek bizonyult, ugyanis „több olyan törvénytervezetünk is életbe lépett, amelyeket választási programunkban vállaltunk”. Ezekkel a joghézagokat próbálták orvosolni, illetve a társadalmi egyenlőtlenségekre kerestek megoldást.

Példaként a bölcsődetörvényt, az értékjegyekről szóló törvényt, illetve a szociális szolgáltatások meglétének és finanszírozásának átláthatóságát szavatoló törvényt, az önkéntes életmentőknek rokkantsági nyugdíjat és balesetbiztosítást szabályozó törvényt, valamint a családon belüli erőszakot felszámoló, szociális vonatkozású törvényeket emelte ki.

A képviselő kitért a pár nappal ezelőtt kihirdetett szociális segélyek megítélésének újabb szabályozásáról szóló törvényre is, majd sajnálatának adva hangot jelentette ki, hogy minden év elején visszatérő probléma a magán szociális szolgáltatók állami támogatása. Ezeket az RMDSZ mind támogatta, és módosításokat fogalmazott meg, mert „úgy értékeltük, hogy nagy szükség van a szociális segélyeket szabályozó törvényi keret mielőbbi módosítására”.

Arról is beszélt, hogy sokan visszaéltek a törvény megengedő előírásaival, ezért „ennek tisztázása érdekében számtalan kérdést intéztem a munka- és szociális ügyekért felelős szaktárcához, számonkértem a jelenlegi helyzetet, ismertettem a megyei problémákat, valamint kértem, hogy mihamarabb orvosolják ezeket”. Elmondta, hogy a hasonló kérdések napirenden tartása érdekében létrehozott egy szakértői csoportot a Maros megyei állami intézmények, valamint a magán szociális szolgáltatók vezetőivel, szakértőivel közösen. A szakértőkkel való konzultáció célja, hogy reális képet alkothasson az aktuális törvénykezés gyakorlatba ültetésének nehézségeiről, és azokra a törvényhozásban tudjon megoldást találni. 

A képviselő tájékoztatott arról, hogy az elmúlt ülésszakban a munkaügyi bizottságban 70 törvénytervezetet tárgyaltak meg, az esélyegyenlőségi bizottságban pedig 62 törvénytervezetet láttamoztak, és háromról készítettek jelentést. Azt is elmondta, hogy összesen 31 alkalommal szólalt fel a plénumban, 20 alkalommal intézett kérdést és nyújtott be interpellációt különböző szaktárcavezetőkhöz, 53 törvénytervezetet írt alá, hat politikai nyilatkozata volt. 

Megoldódott a beteg fölösleges sétáltatása

Vass Levente, a képviselőház egészségügyi és családügyi bizottságának titkára azokról a főbb törvénykezdeményezéseiről számolt be, amelyek az egészségügyi rendszer jobb működését célozzák. Elmondta, hogy pártpolitikai színektől függetlenül, jó kapcsolatot ápolt minden parlamenti képviselővel és szenátorral, és ezt szeretné az elkövetkezendőkben is folytatni. 

Négy törvénytervezettel foglalkozott érdemben – fogalmazott a képviselő –, kiemelve, hogy már törvénnyé vált az a javaslata, amely az egészségügy túlbürokratizáltságát szorítja vissza, a betegek fölösleges sétáltatását szünteti meg a családorvos és a szakorvos között, és egyszerűbb hozzáférést biztosít ezután a pácienseknek az ártámogatott gyógyszerekhez, a küldőpapírhoz és a betegszabadságos igazolásokhoz. „A törvény lehetővé teszi, hogy az elkövetkezendőkben, ha igényli, minden egyes orvos kérhesse a biztosítópénztártól, hogy betegszabadságos papírt, kompenzált recepteket, küldőpapírokat állíthasson ki még akkor is, ha a biztosítópénztár az orvosi vizsgálatra nem köt szerződést”.

Ugyanakkor beszámolt arról is, hogy az elmúlt ülésszakban iktatta azt a törvénymódosító javaslatát, amelynek célja az állandó véradók számának növelése. 

„Romániában körülbelül 10 ezer állandó véradó van. A kampányoknak köszönhetően kb. 20-25 ezer ember ad egyénenként és időszakosan vért. Ezt a számot szeretnénk megnövelni, ugyanis Romániában körülbelül 20 ezer rendszeres véradóval lehetne a vérszükségletet biztosítani. „Ennek az ösztönzésére nyújtottam be törvényjavaslatot, amely 2018 végére, 2019 elejére meg is fog valósulni, és amelynek értelmében ezentúl egy sms-sel értesítenénk a véradókat, amikor az általuk adott vér felhasználásra kerül, és megköszönnénk nekik, hogy rendszeresen segítenek embertársaikon vérdonorként. Ezáltal ösztönöznénk a beütemezett véradást” – fogalmazott Vass. 

A továbbiakban azt a két kezdeményezését ismertette, amelyek a családorvosi ellátást, a járóbeteg-rendelést és a fogorvosi szolgáltatásokat tennék hozzáférhetőbbé. Ezek által a családorvosokat és a fogorvosokat mentesítenék az akkreditálási kötelezettségtől. 

Nagy probléma, hogy „a 2900 romániai községből 600-ban nincs családorvos. Törvényjavaslatunk azt oldaná meg, hogy ezekben a községekben a legrászorultabbak is hozzáférhessenek legalább a hét különböző periódusaiban a családorvosi alapellátáshoz, és a polgármesterek segítségével törvénymódosítással ezt megvalósíthassuk. A törvény értelmében a családorvosok azokon a településeken, ahol nincs családorvosi rendelő, úgynevezett munkapontokat nyithatnának, ahol minimum heti 10 órát rendelnének munkaidő után is”. 

A képviselő szerint egy másik kezdeményezése egy fölösleges, bonyolult és drága akkreditáció alól mentené fel a családorvosokat és fogorvosokat, akiknek ezáltal több idejük lenne pácienseikre.