Beruházási lehetőség, visszafogott érdeklődés

Kedden délután a marosvásárhelyi Városháza nagytermében osztrák–román gazdasági tanácskozást tartottak, amelyre a bukaresti osztrák nagykövetség szervezésében környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, közművesítési és építkezési technológiában jártas cégek képviselői mentek el. Hazai részről pedig a megyei tanács, az Aquaserv képviselői, különböző közszolgáltató egységek vezetői voltak jelen. Sajnálatos módon – annak ellenére, hogy meghívták őket –, nem igazán voltak jelen polgármesterek, a cégek által felajánlott szolgáltatások, bemutatott műszaki megoldások „haszonélvezői”. 

A társszervező Maros Megyei Tanács nevében Alexandru Câmpean alelnök szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a helyhatóság szerepe megteremteni a kapcsolatot az üzletemberek, a potenciális beruházók és az érdekelt cégek vagy önkormányzatok képviselői között, ezért tettek eleget a nagykövetség felkérésének. Kiemelte, jelenleg a megye stratégiai fontosságú beruházása a repülőtér felújítása. A légikikötő a majdani autópályák kereszteződésénél van, és ez fejlődési lehetőséget biztosít majd a régiónak, ezért is örömmel fogadják a külföldi cégek érdeklődését. 

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt, amely szintén partnere volt a rendezvénynek, dr. Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója képviselte, aki elmondta, hogy alpolgármesterként számos városfejlesztési terv kidolgozásában és követésében vett részt. A hivatalos statisztikák igazolják, hogy az ország gazdasága növekvőben van, és ha a politikai elit is támogatja a fejlesztési tervek kivitelezését, akkor lehet lépni az intelligens város (Smart city) program megvalósításában, amiben akár osztrák cégek is partnerek lehetnek. A tanácsadó beszélt a sikertelenségekről is. Politikai okok miatt bukott meg a digitális város elképzelés, és a központifűtés-rendszer kiépítése is. Szükség van a pozitív, perspektivikus gondolkodásra, és a stratégiák kidolgozásában hasznosíthatnák az osztrákok tapasztalatát – mondta Csegzi Sándor. 

Gerd Bommer, az osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta, 3.300 osztrák–román vegyes tőkéjű céget jegyeztek be Romániában, ezek közül 1500 aktív gazdasági vállalkozás. A legnagyobb osztrák érdekeltségű beruházás a Román Kereskedelmi Bank megvásárlása, illetve a Petrom részvényei 51%-ának a megvásárlása (OMV), ezenkívül számos kulcsterületen több évtizede jelen vannak az osztrák cégek, amelyek összesen mintegy 100.000 alkalmazottat foglalkoztatnak. S hogy mennyire jelentős partner Románia számukra, igazolja az is, hogy Lengyelországban mindössze 700 osztrák cég működik – hangsúlyozta a nagykövetség képviselője, majd kifejtette, Európában a legjobb infrastruktúrával az osztrák városok rendelkeznek, mert akár százéves múlttal rendelkező cégek járultak hozzá a közlekedés-, az ivóvíz-, a csatornahálózat kiépítéséhez és más közszolgálatatások működtetéséhez. Az osztrák nagykövetség több romániai várost (Nagyszeben, Marosvásárhely, Beszterce, Máramarossziget, Szatmár, Kolozsvár) érintő turnéjára olyan cégek képviselőit hozta el, amelyek nagy tapasztalattal rendelkeznek a közművesítésben. A cégek bemutatkozását követően Gerd Bommer ismertette azt a felmérést, amelyből többek között kiderült, hogy Ausztria (a Román Nemzeti Bank 2016. decemberi adatai szerint) 8,34 milliárd eurós romániai beruházással a harmadik Hollandia és Németország után. Ami a gazdasági helyzetet illeti, a külföldi beruházók számára előnynek számít az olcsó, jól képzett, rugalmas munkaerő, a fékező tényezők között említette a bürokráciát, a bankrendszer instabilitását és a tőkebefektetés hiányát (kevés céget jegyeznek a tőzsdén). Mindezeken a központi és a helyhatóságoknak kellene javítani, ha azt akarják, hogy több külföldi beruházó jöjjön az országba. Hozzátette, a követség abban is tud segíteni, hogy támogatja a duális szakképzést, ami szintén hiányos, ezért olyan programokat is felkarolnának, amelyek, az állami képzés mellett, ezt kiegészítve, a munkaerőhiány felszámolására irányulnának. 

A továbbiakban nagyon röviden 15 olyan céget mutattak be képviselőik, amelyek az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésével, az ehhez szükséges technológiával (vezetékek, szivattyúk stb.), hulladékkezelő, -szállító eszközökkel, lerakók, szennyvíztisztítók építésével, különleges betonvezetékekkel,  újrahasznosítással, takarítással, fertőtlenítéssel foglalkoznak. 

Potenciális partnerként a megyei tanács beruházási programját Codruţa Togan menedzser ismertette, majd Törzsök Sándor mérnök, az Aquaserv Rt. projektmenedzsere a cég megvalósított, folyamatban levő és tervezett beruházásairól, ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztési munkálatairól tájékoztatta az osztrák cégek képviselőit, konkrét együttműködési lehetőséget ajánlva. 

A bemutatót követő állófogadáson az érdekelt felek közvetlen kapcsolatot létesíthettek. Sajnos, amint utólag megtudtuk, annak ellenére, hogy meghívást kaptak, a  beruházások lehetséges haszonélvezői, a megye községeinek polgármesterei nem igazán érdeklődtek a rendezvény iránt, így  felemásra sikeredett a konferencia.