Miután a szocdem kormányfő bedobta a gyeplőt a lovak közé, egyik párttársa még egy utolsó próbálkozást tett, hogy mérsékelje a népszerűségvesztést.
Miután a szocdem kormányfő bedobta a gyeplőt a lovak közé, egyik párttársa még egy utolsó próbálkozást tett, hogy mérsékelje a népszerűségvesztést. Az egészségügyi dolgozók 25 százalékos béremelésére vonatkozó jogszabálytervezethez benyújtott módosító indítványában a közalkalmazottak tízszázalékos bérnövelését javasolta. A hitelvesztett honatyák, tartva az utca haragjától, gazdasági hatáselemzés nélkül, dalolva megszavazták. Klaus Johannis államfő kedden kihirdette a törvényt. Ez a béremelés 1,5 milliárd lej többletkiadást jelent a jövő évi költségvetésnek. Feladták a leckét a technokrata kormányfőnek. Rögtönzött válaszából kiderült, hogy a brüsszeli tapasztalatokat szerzett mezőgazdász jó politikus is. Dacian Cioloş már korábban jelezte, tiszteletben tartja a parlament eddigi gazdaságpolitikai döntéseit. Vagyis a Ponta-kormánytól örökölt népszerűségjavító adócsökkentések és béremelések hatását egyensúlyba hozza anélkül, hogy a költségvetési hiány átlépné a megengedett háromszázalékos határértéket. Erre vállalkozik. Szép kihívás, csak arról sem szabad megfeledkezni, hogy további bérkövetelésekre lehet számítani, és a jövő évi választási hangulatban könnyen adakozóvá válhatnak a politikusok. Egyébként a közalkalmazotti béremelés kapcsán a kormányfő szóba hozta a közigazgatás megreformálásának igényét, kezdve a politikai jelenlét visszaszorításával. Az intézményvezetők ne a pártkatonák soraiból kerüljenek ki, ugyanis ez hatékonyságcsökkenést és végső soron korrupciót eredményez. A javadalmazás ne a régiség függvényében, hanem a mérhető teljesítmény, hatékonyság alapján történjen. Be kell bizonyítanunk, hogy a közigazgatásban is lehet sokat keresni, ha jó teljesítményt nyújtasz – mondta a kormányfő. Bár igaza lenne, de mi még távol állunk attól, hogy az intézményekben tisztességesen értékeljék az alkalmazottakat. Példa rá a cinkelt versenyvizsgák, az ismeretségi, rokonsági kötődések. És a csúszópénz, amelynek több évszázados beágyazottsága van a román társadalomban. Köztudott, aki gyorsabb ügyintézést szeretne, megkeni a kerekeket. Béremeléssel ezen változtatni nem lehet, de a túlburjánzott bürokrácia megnyirbálásával igen. Hatékonyabbá kell tenni a közintézményeket, a fölösleges aktatologatást végre megszüntetve áttérni a korszerű technika alkalmazásával az elektronikus ügyintézésre. Ezáltal csökkenteni a személyzetet, és ugyanakkora béralapból jelentősen lehetne növelni a közalkalmazottak bérét. Kétlem, hogy Cioloş ujjat mer húzni ezzel a kaszttal. A kormány inkább a beruházok rovására növeli a bürokraták jövedelmét, és félő, hogy megint a versenyszféra vállalkozásai és alkalmazottai vállára tesznek újabb adóterheket.