Bekerítették a párizsi vérengzés gyanúsítottjait
Franciaország északi részére szűkítették a hatóságok a hajtóvadászatot a szerdai párizsi terrorista merénylet két elkövetője után, mert egy benzinkutas felismerte őket.
Franciaország északi részére szűkítették a hatóságok a hajtóvadászatot a szerdai párizsi terrorista merénylet két elkövetője után, mert egy benzinkutas felismerte őket. A térségbe különleges rendőri egységeket vezényeltek – közölték lapzártánkkor a vizsgálathoz közeli források.
A két gyanúsított egy szürke Renault Clio típusú autóban egy autópályán tért be egy benzinkúthoz Villers-Cotteret település mellett, hogy üzemanyagot raboljon – értesült a France Info rádióállomás és a Le Parisien című lap. A kút üzemeltetője – akire fegyvert fogtak – egyértelműen felismerte a Charlie Hebdo című francia szatirikus magazin szerkesztősége elleni párizsi támadás elkövetésének gyanúsítottjait. Elmondása szerint járművükben fegyverek voltak. Egy másik forrás is megerősítette, hogy a két férfinál Kalasnyikov gépkarabély és rakétagránát-vető van.
A rendőrség és a csendőrség különleges egységeit „a célszemélyek megtalálása végett vezényelték ebbe a zónába, ahol a két gyanúsított otthagyta az általa használt gépjárművet” – közölték nevük elhallgatását kérő tisztségviselők az AFP francia hírügynökséggel. A rendőrség tájékoztatása szerint az autónak hamis a rendszámtáblája.
A két terrorista testvérpár. Egyikük, Chérif Kouachi ismert dzsihadista, 32 éves. Bátyja, Said Kouachi 34 esztendős. A fiatalabb fivér jól ismert a francia terrorellenes szolgálatok számára, 2005-ben már elítélték, amiért részt vett egy Irakba dzsihadistákat küldő csoport tevékenységében. Cinkosaival együtt 2003 és 2005 között tucatnyi fiatalt buzdított arra, hogy Irakba menjen harcolni. 2005-ben maga is Irakba készült. A bíróság 2008-ban háromévi – ebből másfél évi letöltendő és másfél évi felfüggesztett – börtönre ítélte.
Csütörtökre virradóra hét embert vettek őrizetbe a merénylettel kapcsolatban. Egy meg nem nevezett igazságügyi forrás azt mondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy a hét ember a terrortámadás elkövetésével gyanúsított, szökésben lévő Kouachi fivérek ismeretségi körébe tartozik, és nők is vannak közöttük.
Az egyik gyanúsított, a 18 éves Hamyd Mourad önként jelentkezett az egyik rendőrőrsön az észak-franciaországi Charlesville-Mézieres-ben. Az I-télé csatorna értesülése szerint azért jelentkezett a hatóságnál, mert megtudta, ő is gyanúsított, ezért tisztázni akarta magát, és a diáktársai tanúsítják, hogy a merénylet idején iskolában volt. Nem indítottak ellene eljárást.
A tragédia másnapján, amelyet Francois Hollande elnök nemzeti gyásznapnak nyilvánított, az egyperces csend alatt leállt a párizsi közlekedés, és számos üzemben szünetet tartottak a dolgozók. A némaságot az iskolákban is megtartották. A francia középületeken három napra félárbocra engedték a nemzeti zászlót.
A vatikáni Szent Márta-házban bemutatott szentmisén a merénylet áldozataiért imádkozott Ferenc pápa. „A párizsi merénylet elgondolkoztat azon, mekkora kegyetlenségre képes az ember!” – hangoztatta az egyházfő. A pápa aznap André Vingt-Trois párizsi érseket fogadta a Vatikánban azt követően, hogy szerdán a franciaországi imámokkal találkozott.
Patrick Pelloux, a Charlie Hebdo egyik szerkesztője közölte, hogy a hetilap a mészárlás ellenére a jövő héten is meg fog jelenni, mégpedig a szokásos 60 ezer helyett egymillió példányban. Pelloux elmondta: az életben maradt munkatársak körében teljes egyetértés van abban, hogy folytatni kell a lap kiadását. A szerkesztőségi értekezleteket egyelőre magánlakáson fogják tartani, minthogy a szerkesztőséget a rendőrségi vizsgálat idejére lezárták.
A francia karikaturisták „krémjével” végeztek a támadók
A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap ellen elkövetett szerdai merénylet tizenkét halálos áldozata között szerepel a magazin főszerkesztője, Stéphane Charbonnier, közismertebb nevén Charb, valamint Wolinski, Cabu és Tignous. Mindannyian Franciaország legjobb karikaturistái közé tartoztak.
A baloldali, vallásellenes hetilapot 2009 óta vezető Charbot 47 éves korában érte a terroristák halálos támadása. A karikaturista évek óta küzdött a maga meglehetősen tiszteletlen, senkit sem kímélő, a „politikai korrektséget” mellőző módján a bevándorlók esélyegyenlőségének megteremtéséért. Franciaországban népszerűnek számítanak Maurice és Patapon című képregényei, amelyben egy anarchista, biszexuális, pajzán kutya és egy fasiszta nézeteket valló, aszexuális, mások szenvedéseit és halálát nagyra értékelő macska kalandjait meséli el. A szerkesztő a magazin hasábjain saját rovatot vezetett Charb n'aime pas les gens (Charb utálja az embereket) címmel. A The Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki rá, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdították a híveket.
A szatirikus hetilap több ízben tett közzé az iszlám radikalizmust vagy túlbuzgó híveit gúnyoló műveket, s ezzel világszerte feldühítették a muzulmán szélsőségeseket.
„Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlámmal és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége” – mondta egy nyilatkozatában a Charlie Hebdo néhai igazgatója.
Az 1934-ben az észak-afrikai Tuniszban született Georges Wolinski több mint ötven éve dolgozott karikaturistaként. A Charlie Hebdo mellett a L'Humanité című szocialista pártlap és az időközben megszűnt France Soir című napilap alkalmazásában állt. Legismertebb műve a Paulette című képregény-sorozat, melynek hőse egy fiatal milliárdosnő, aki marcona legények és erőszaktevők fogságába esik. Wolinski számos karikatúrájában fontos szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség kérdése.
Az 1938-ban született Jean Cabu a francia képregény-szcéna egyik legkiemelkedőbb alakjának számított. Pilote című kultikus folyóiratában 1963-ban kezdte el az őt ismertté tevő „Le Grand Duduche” című képregény-sorozatát, amelynek főszereplőjeként gyakorlatilag saját magát rajzolta meg. Az évtizedeken keresztül kiadott rajzokban Cabu „alteregója” az idők során környezetvédelmi mozgalmakhoz csatlakozott, és kellemetlen tapasztalatokat gyűjtött a rendőri erőszakról is.
Cabu egyik legismertebb karikatúrájában a pápa, egy molla és egy ortodox zsidó kalapot viselő férfi fegyverekkel a kezükben állnak az „Isten nem létezik” felirat alatt. A turbános, fegyveres férfi melletti szövegbuborékban a „De igen” kifejezés olvasható.
Bernard Verlhac, művésznevén Tignous 1957-ben született, és a többiekhez hasonlóan ő is a szélsőséges képi és nyelvi megjelenítés híve volt. Egyik karikatúrája egy, az Európai Unió külső határain felhúzott szögesdrótnál savanyú képpel álldogáló, kövér európait ábrázol. A kerítés mögött nagy tömegben várakoznak a fekete bőrűek. A kövér európai ezt a következő szavakkal kommentálja: „Alighogy az ember beengedi Amadout és Miriamot (két világhírű nyugat-afrikai zenész), disznóól kerekedik!”
A világsajtó a szólásszabadság támogatása mellett a politikai következményekre figyelmeztet
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a terrortámadással. A szólásszabadságot támogató üzenetek mellett számos lap a tragédia politikai következményeire hívja fel a figyelmet – írta internetes oldalán közzétett összefoglalójában a Le Monde című baloldali francia napilap.
A The New York Times című amerikai lap vezércikkében üdvözölte azt a „vad eltökéltséget”, amelyről a franciák hitelt tettek „szabadságjogaik védelmében” a vérengzés után. A lap ugyanakkor figyelmeztet: „ez nem az a pillanat, amikor az idegengyűlölet rémhírterjesztői megpróbálhatnák az összes muzulmánt beszennyezni terroristának minősítve őket”.
A Guardian című brit lapban Natalie Nuagrayrede, a Le Monde egykori szerkesztőségvezetője a Charlie Hebdo bátorságát dicsérte. Ugyanebben a szellemben ír a The Daily Telegraph című brit lap is. Szerkesztőségi cikkében a merénylet következményeire hívja fel a figyelmet, megemlítve Michel Houellebecq francia író új könyvét, amelyben 2022-ben az országnak muzulmán elnöke lesz, aki bevezeti a saríát, a vallási alapú muszlim törvénykezést Franciaországban. „Egy ilyen paranoiát könnyen szíthatnak a párizsi gyilkosságok. Ennek ellent kell állni, ellenkező esetben valóban a terroristák győznek.”
A Financial Times internetes oldala olvasói rovatában egy újságíró a Charlie Hebdo „felelőtlen” és „ostoba” szerkesztőségi politikáját bírálja. Tony Barber, az Európa főosztály főszerkesztője szavai szerint „nem azt akarja sugallni, hogy a szólásszabadságot ne lehetne a vallás szatirikus ábrázolására alkalmazni”, de hevesen bírálja azokat a kiadványokat, amelyek feltételezik, hogy a muzulmánok provokálásával vihetik diadalra a szabadságot. Az olvasók bírálatára a brit lap módosította a lap nyomtatott változatában megjelenő írást. A gazdasági napilap csütörtöki vezércikkében maradéktalanul kiáll a Charlie Hebdo és a szólásszabadság mellett.
Több európai lap bejelentette, hogy újból megjelenteti a Jyllands-Poste című dán magazin által 2005-ben leközölt és a Charlie Hebdo által néhány hónappal később átvett Mohamed-karikatúrákat. A Berlingske című dán lap főszerkesztője szerint így kívánja bemutatni, milyen magazin volt a tragikus események célpontja. A Corriere della Sera című olasz lap, az amerikai Daily Beast és a Slate című hírportálok szintén karikatúrák közlése mellett döntöttek.
