Bedei életművészek

Május második hétvégéjére a természetvédők az ország több mint negyven településén szerveztek tiltakozó akciókat, melyekkel a nagymértékű erdőirtás káros hatásaira próbálták felhívni az illetékesek figyelmét.

Fotó: Nagy Tibor

Május második hétvégéjére a természetvédők az ország több mint negyven településén szerveztek tiltakozó akciókat, melyekkel a nagymértékű erdőirtás káros hatásaira próbálták felhívni az illetékesek figyelmét. Amint a felhívásban elhangzott, az utóbbi huszonöt évben az országban lévő erdőterületek a felére csökkentek. Megyénk települései sem kivételek az országos jelenség alól. Azokon a civilizációtól félreeső, az erdő oltalmában meghúzódó csendes vidékeken, ahol a megélhetés igencsak szűkös, a zöldarany évszázadok óta valamilyen formában a helyiek túlélését biztosította.

A nagyméretű erdőirtások felborítják az ökológiai egyensúlyt, élőhelyek eltűnését eredményezik, amely közvetve még nagyobb mértékű elszegényedést idézhet elő, észrevétlen fosztják meg a lakosságot a településük utolsó értékeitől is. Nyárádgálfalvi látogatásunk során a félreeső Bede lakosainak életére is kíváncsi voltam, ezért a falu szülöttét, a Nyárádszentlászlón élő dr. Takács Béni önkormányzati képviselőt megkértem, kalauzoljon el szülőfalujába, amit készségesen felvállalt. Amint a tanácsos jelezte, érdemes megtekinteni a belül felújított templomot, szerinte megérdemli a támogatást e közösség, meg az új lelkész, akinek érkezése élettel töltötte meg a bedei egyházat, igazi élő egyházzá vált. Az aszfaltozott út ellenére azonban nincs közszállítás, ezáltal a település lakói méltán érzik elszigeteltnek magukat. Marosvásárhelyről Szentháromságig jár kisbusz, onnan gyalog kell megtenni a három kilométeres távot, saját gépkocsija ugyanis nem sok helybélinek van. A takaros bedei iskola, mely a művelődési otthonnak is helyet ad, üresen árválkodik, bár úgy tűnik, bármelyik percben benépesülhetne, hisz új tetőzete még élénkpirosan csalogatja a látogatót, de a nyílászárókat is lecserélték az önkormányzati költségvetésből megvalósított felújítás során. A református egyház lelkipásztori hivatalában a három éve a bedei és szentháromsági gyülekezetben szolgáló Mészáros Lehel lelkipásztor és felesége fogad. A marosvásárhelyi városi zsongásból, ahol segédlelkészként és egyetemi lelkészként tevékenykedett – került Bedébe, a félreeső, nyugalmat árasztó kis faluba. Mint jelezte, nem szeretné ugródeszkának használni ezt a csendes, barátságos települést és híveit. A százkilencvenhét református közül Bedében és Szentháromságon összesen százharminc egyházfenntartó lélek él. A Bedében élő száz református közül nyolcvan egyházfenntartó, templomukat, egyházukat szerető, szerény anyagi lehetőségeik függvényében támogató közösség. Vallásórákat, ifjúsági órákat tartanak, gitározni tanítják a fiatalokat. A közösség gondjai többnyire anyagi jellegűek, mert a kis gyülekezet elöregedett tagjainak komoly megpróbáltatást jelentenek a mindennapok. Testvértelepülési kapcsolatokat nem ápolnak, valószínűleg ennek az is egyik oka, hogy öt évnél tovább nem maradtak az előző évtizedekben itt szolgáló lelkészek.

– Az egyedül élő betegek ellátását hogyan oldják meg? Jár-e családorvos a faluba?

– Bedébe nem, Szentháromságra jár ki családorvos, a bedeiek többnyire a nyárádgálfalvi járóbeteg-rendelő szakorvosi vizsgálatait veszik igénybe. A Caritas diakóniai házigondozói azonban Nyárádgálfalváról gépkocsival kijárnak és a nyilvántartott betegeket ellátják, a fogyóanyagot és az üzemanyag költségeit az önkormányzat állja – fűzi hozzá az önkormányzati képviselő.

– Vannak-e törvénytelen fakivágásokra utaló jelek? A rönkszállító nyergesvontatók tönkretehetik az útburkolatot, amit valószínűleg nem ekkora teherbírásra alakítottak ki.

– Az erdők visszaszolgáltatása egyeseknek örömöt, másoknak rengeteg bosszúságot okozott. Az idős emberek kevésbé tudják követni a törvénytelen fakivágásokat, az az erdészet és a rendőrség hatáskörébe tartozna, az üzemtervek megvannak, az erdészeti hivatal pecsételt, állítólag törvényes keretek között zajlik a fakitermelés. A falopások kivédése érdekében erdőpásztor őrzi a tulajdonosok erdejét. A törvénytelen fakivágásokat és -szállításokat csakis a hatóságok tudnák megállapítani.

– Miből élnek a bedei lakosok? – kérdeztük beszélgetőpartnereinket.

– Bede elöregedett falunak számít, ugyanis volt olyan időszak, hogy hét évig nem született egyetlen gyermek sem a településen. A lakosság nagy része téesznyugdíjból, szociális segélyből, illetve háztáji gazdaságukból próbálja magát fenntartani, de vannak olyanok is, akiknek semmilyen jövedelmük nincs. A saját mezőgazdasági vállalkozásomban magam is foglalkoztatok bedei személyeket – mondja a nyárádszentlászlói állattenyésztő farm vezetője.

– Néha én is elgondolkodom azon, hogy miből tudják fenntartani magukat a helybéliek. Valódi életművészek… – fűzi hozzá Mészáros Lehel lelkipásztor.