Az úrasztala példázata

Reményik Sándor versbe foglalt gondolatai igencsak érvényesek lettek a kerelőszentpáli református gyülekezetre.

 A szentpáliak nagy többsége katolikus, a történelem úgy hozta, hogy a reformátusok a Maros túlsó partján levő Magyardellőre húzódtak, és így ott lettek többségben. A szentpáli hívek a dellői anyaegyházhoz tartozó filiaként imaházba jártak istentiszteletre. Néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, s aztán nyílt lehetőség arra, hogy a házat templommá alakítsák át. Egy évvel ezelőtt vált valóra ez az elgondolás, amikor november 12-én felszentelhették a korszerű épületet.

Csorbai Loránd lelkipásztor elmondta: a templomnak és a kitartó egyházi munkának köszönhetően egyre inkább gyarapodik a szentpáli egyházközség. Amikor átvette a magyardellői parókiát, 148 lelket számlált a szentpáli leányegyházközség, az idén 160-an vannak, és egyre több a fiatal, mi több, az ifjúsági foglalkozásokon katolikus fiatalok is részt vesznek, így az új templom, amelyet tervezéskor nem csak istenházának szántak, igazi közösségi házként, művelődési otthonként is működik. Ezért is úgy alakították ki a helyiségeket, hogy a tulajdonképpeni templom mellett egy közösségi terem is legyen, efölött pedig vendégház lesz. A helyiségeket kialakították, hátravan még a bebútorozásuk. S hogy mit jelent a közösségi ház? Megépítése óta itt tartják meg a közösség ünnepeit, március 15-ét, az októberi megemlékezést, de voltak itt egyházi és világi jellegű találkozók, amelyeket immár ez a közösség látott vendégül, könyvbemutatónak és koncertnek is helyet ad. Nemrég sikerült megalakítani egy ifjúsági egyházzenei együttest, és így ezen a téren is bekapcsolódhatnak a fiatalok azon csoportok közé, akik rendszeresen zenei szolgálatot végeznek a különböző gyülekezetekben. A lelkipásztor szándékában áll, hogy a gyülekezeti teremben rendszeres népdalesteket szervezzen, így a fiatalok belekóstolhatnak az autentikus folklórkincsbe, ugyanakkor más oktató-nevelő jellegű foglalkozások is lesznek. Ami pedig a magyardellői egyházi óvodát illeti (sz.m.: korábban megírtuk, hogy visszakapta az egyház, de nem használják az épületet) pályázati támogatással szórvány-táborozóhellyé alakítanák át, ugyanis közel a Maros, és a falu is kellemes környezetet biztosít az ilyen tevékenységekre. 

A lelkipásztor elmesélte a szentpáli templomba helyezett úrasztala történetét is, amely akár szimbóluma is lehetne az itteni közösségépítésnek. Az asztal lába egy, a magyardellői parókia udvarán álló közel 100 éves fa törzséből készült, amelyet kettétört a vihar. Akkor úgy döntöttek, hogy formájának köszönhetően megmentik a gyökerekkel együtt. Úrasztalára volt szükség az új templomba, és abból készült el. 

„Úgy gondoltuk, az anyaegyházat jelképezi, amely így szimbolikusan átkerült a filiához azért, hogy itt a hitben terebélyesedjen. Ma már az itteni gyülekezet nagyobb, mint a magyardellői, ami azt jelenti, hogy az onnan hittel és szeretettel áthozott fa igen jó gyökeret vert Szentpálon is” – mondta a lelkipásztor.