Az ukrán parlament visszavonta a tüntetéseket korlátozó drákói törvényeket

Visszavonta kedden az ukrán parlament a január 16-án elfogadott, az alapvető szabadságjogokat csorbító törvényeket, amelyek az Európa-párti tüntetések radikalizálódásához vezettek. Mikola Azarov miniszterelnök felajánlotta lemondását.

A nyugati országok által élesen bírált jogszabályok hatályon kívül helyezésére 361 képviselő – köztük Viktor Janukovics elnök sok híve – szavazott igennel, 2 nemmel a 450 tagú parlamentben. A voksolás eredményét az ülésteremben tapssal fogadták. Ezután szünetet rendeltek el.

A törvények visszavonásának hírét ujjongva fogadta a kijevi Majdanon (Függetlenség tere) tüntető tömeg.

Arszenyij Jacenyuk ellenzéki vezető felszólította Viktor Janukovics elnököt, hogy haladéktalanul írja alá a parlament által kedden elfogadott törvényeket.

Miközben a Janukovics mögött álló Régiók Pártjának képviselői azt állították, hogy Ukrajna érdekében cselekedtek, kompromisszumot keresve, ellenzéki vezetők hangsúlyozták, hogy a tiltakozó mozgalom további engedményekért fog küzdeni. Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője kijelentette: ez csak egy lépés volt a győzelem felé, még nem értek el mindent. Az ellenzék a következő lépésben amnesztiát fog követelni a rendőrség által letartóztatott aktivistáknak – tette hozzá.

A Haza (Batykivscsina) párt, a bebörtönzött Julija Timosenko volt miniszterelnök pártja törvényjavaslatot nyújtott be, amely mentesítené a felelősségre vonás és büntetés alól a tömeges tiltakozó akciók résztvevőit.

A Régiók Pártjának egyik képviselője közölte, hogy a parlament megvitatja az amnesztia kérdését. A letartóztatott tüntetők szabadon engedéséről rendelkező törvény életbe lépését azonban ahhoz a feltételhez kötik, hogy az ellenzéki aktivisták vonuljanak ki az általuk elfoglalt középületekből.

A kijevi parlament kedden reggel kezdett rendkívüli ülést a válságból kivezető lépések megvitatására. Ezt megelőzően Mikola Azarov miniszterelnök felajánlotta lemondását. Sajtóirodájának közlése szerint azzal indokolta leköszönési szándékát, hogy az ország gazdasági helyzetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások.

Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni. „Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” – írta Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.

Azarov lemondását jóvá kell hagynia Janukovics elnöknek. Az államfő megteheti, hogy nem fogadja el a lemondást, vagy elfogadja, de ismét Azarovot bízza meg kormányalakítással. Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. A miniszterelnök lemondása után a kormány ügyvezetőként tevékenykedik, és két hónap áll rendelkezésre az új kormány megalakítására.

Bár az oroszországi születésű, 67 éves Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához. Kijevben olyan szóbeszéd terjed, hogy az államfő a „csokoládékirálynak” nevezett oligarchát, Petro Porosenkót bízhatja meg az új kormány megalakításával.

Viktor Janukovics elnök a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.