Az RMDSZ kilépett a kormányból

A Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén három ellenszavazattal és hét tartózkodással döntött: az RMDSZ kilép a kormányból. A döntést megelőző vita során a képviselők többsége a kilépés mellett érvelt. Frunda György, Victor Ponta tanácsadója ezt rossz döntésnek nevezte, amivel az RMDSZ a „senki földjére” lépett. 

 

Politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor szövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy negyedszázaddal a kommunizmus bukása után leltárt kell készíteni, hogy „honnan indultunk, és merre tartunk”. 

25 év után szükség van újratervezésre

Elmondta, hogy közben felnőtt egy olyan teljes nemzedék, amelynek tagjai már a rendszerváltás után születtek, akiknek mások a viszonyítási alapjaik, a gazdasági válság idején váltak felnőtté, és az ő életükben a bizonytalansági tényező teljesen más, mint a szüleik és nagyszüleik életében. „Ők nem elfordultak a politikától, hanem nem is fordultak még soha a politika irányába. Őket nem vissza kell nyernünk, hanem meg kell nyernünk, meg kell tudnunk szólítani. És ha őszintén beszélünk, akkor ki kell mondanunk: ott vannak azok, 25 év után, és nincsenek kevesen, akik ilyen vagy olyan ok miatt eltávolodtak tőlünk, nem hisznek a politikában, nem hisznek a politikusokban, nem hiszik már azt, hogy a politika értük van. És ezért sohasem ők a hibásak. 25 év után biztosan szükség van újratervezésre, mert változik a világ körülöttünk, és a változás minket sem kerül el, bennünket sem kímél. Nem tehetünk úgy, mint aki a vonatban ülve azt hiszi, hogy ő egy helyben áll, csak a táj változik körülötte” – jelentette ki. 

Az elnök szerint 25 esztendő után is érték marad az önálló politizálás, s bár „politikai eszköztárunk kibővült az Európai Unió parlamenti szintjével 2007 után, ez nem jelentheti azt, hogy lemondunk, lemondhatunk az érdek- és politikai képviselet más intézményeiről. Ma még inkább világosan látjuk azt, hogy igazából csak magunkra számíthatunk. Az érveknek és a párbeszédnek, a közös megoldások keresésének nincs alternatívája. Ugyanakkor csalódottan tapasztaljuk, hogy a kommunizmus örökségét teljesen lebontani, a társadalmi előítéletektől szabadulni 25 esztendő után sem könnyű”. 

A politikai premierek éve

2014-et a szövetségi elnök a politikai premierek esztendejének nevezte. 

Az első az volt, hogy év elején felbomlott a nagykoalíció, amely az utolsó parlamenti választásokat követően egy esztendeig hetvenszázalékos többséggel rendelkezett, de egyetlen jelentős elvárásnak sem tudott eleget tenni, illetve, hogy az RMDSZ először vállalt kormányzást a Szociáldemokrata Párttal. 

A második premier, hogy először indult két magyar jelölt a romániai államfőválasztáson. Jó hírnek nevezte, hogy a belső arányok nem változtak.

A harmadik premier Klaus Johannis nagyarányú győzelme és államfővé választása volt, hiszen a kommunizmus bukása után először választottak egy nem román etnikumú és nem ortodox vallású embert az ország élére. 

Negyedik premiernek az RMDSZ Állandó Tanácsa javaslatát nevezte, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból.

Ötödik premierként említette, hogy 25 esztendő után a Mikó-kollégiumot újraállamosítják és a visszaszolgáltatási folyamaton dolgozók számára a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását. 

A továbbiakban arról beszélt, hogy az elnökválasztás második fordulójában a magyar választók szavazatukkal üzenetet fogalmaztak meg: azt, hogy „rövid idő alatt drámaian csökkent azoknak a száma, akik ebben a kormányzásban még hisznek, akik jónak látják, hogy folytassuk a kormányzást. Márpedig a kormányzás nem értünk van, tisztségviselőkért, hanem a választóinkért, a közösségünkért, az emberekért. Úgy kormányozni, hogy annak egyre kisebb a támogatottsága, úgy kormányozni, hogy a jó kormányzás lehetőségében mi magunk is kételkedünk, úgy kormányozni, hogy az a két év múlva esedékes választásokon a parlamenti jelenlétünket kockára tegye, nem szabad” – hangsúlyozta. 

Nem lehet háborút nyerni zászló ellen

A Mikó-ügyben hozott ítélet az RMDSZ elnöke szerint „precedenst teremt, megkérdőjelezi minden visszaszolgáltatás törvényességét”. Ezt felháborítónak tartja, mint ahogy azt is, hogy három embert, akik a törvényt alkalmazták, a feladatukat végezték, három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélnek. 

Ugyanakkor elmondta, hogy néhány napja a Kovászna megyei prefektus harcba szállt mindennel, ami magyar: himnusz, zászló, fejléces papír. „Innen üzenjük a prefektus úrnak, nem lehet háborút nyerni zászló ellen, szimbólumok ellen, nyelvhasználat ellen, hiszen szinte értelmezhetetlen ez a fajta háború. Rakétavédelmi pajzs épül Romániában, erős katonai szövetségnek vagyunk a tagja, német etnikumú államelnököt választ az ország: ezt látják Nyugaton, és közben azt hallják a mi képviselőinktől, hogy támadják a magyar himnuszt, a székely zászlót. Ezt a helyzetet nem fogja érteni senki, úgy gondolják, hogy a jogállamiság megteremtésének a mellékhatásai ezek az ügyek. Az erdélyi magyarság és közös ügyeink nem lehetnek járulékos áldozatai sem a jogállamiságnak, sem a korrupcióellenes harcnak”.

A szövetségi elnök politikai tájékoztatóját, az azt követő vitát, illetve a kormányból való kilépésről szóló szavazást követően a testület meghallgatta az országos kampánystáb beszámolóját az államelnök-választásról, döntéseket hozott a jövő év áprilisában sorra kerülő kongresszussal kapcsolatosan, megszavazta a kongresszusi biztost (Kovács Péter főtitkár), kijelölte a helyszínt és az időpontot: Kolozsvár, április 17-18. A képviselők állásfoglalást fogadtak el a Mikó-üggyel, illetve nyilatkozatot a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatosan.