Az olvasó írja
Számadás
A legfontosabb az életemben, hogy önmagammal legyek megbékélve.
Remélhetőleg fel tudom dolgozni veszteségeimet, élni kell, túl kell élni. Az élet ajándék, de nem könnyű korlátjainkból kilépni.
Hiszem, hogy van csoda, pedig még nem igazán láttam valódit. Az élet naponta kínál esélyeket. Én mindig örülök ilyenkor, és köszönöm, ha vannak, de mindig látok valami fantáziát, többletet a buktatókban is.
Ha mindig azon kesergek, hogy mit veszítettem a tegnap, elvesztem a jelent, értelmetlen lesz a jövőm is. Akkor már nem érdemes élni. Inkább a dolgok jobbik oldalának, a napsütésnek kell örülni. Nem igaz?
Az élet csak egy időt ismer, a jelent. Egyetlen érzékelhető valóság az a perc, amelyet éppen élünk, és nem az, amelyik elmúlt, vagy el sem jött. Ha elmulasztjuk a szeretetet, elmulasztjuk az életet. Lehetünk problémák okozói, de lehetünk azok is, akik megoldják őket.
Az életben az apróságok fontosak, amiből felépül a bizalom légköre. Hegyeket tud mozgatni a szép emberi szó, nemcsak köveket. A stílusom nem a kényelem, hanem a munka és a tevékenység, a gondolatok adnak szárnyat.
Jó, ha humor is van. A lelki egészségnek, energiánknak kritériumai ezek. Ezáltal kapaszkodunk az életbe, teszünk valamit is önmagunkért, türelmesek vagyunk másokhoz is, törődünk barátainkkal.
A ma embere elidegenedik önmagától, embertársaitól. Természetesen vannak dolgok, amik zavarják az életünket. Az intelligencia szellemi nyitottságot, egészséges ítéletalkotást követel. Az embernek hinni kell másokban, hogy önmagában is hihessen. Szeressük hibáinkat is, de tanuljunk belőlük.
Az egyik legnagyobb csapás, ami az embert érheti, hogy nem tud hinni. Rejtőzködő szeretet mindenkiben van, felmelegíti a vacogókat, biztonságot ad, megóv. Minden ember esendő, önmagunkban is csalódhatunk.
Nem kellene számot adnom róla. Aki nem ért semmit, nem is ér semmit. Ne ragaszkodjon hozzám senki. Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak keveset, de jó, ha azt szeretettel tesszük. Bízom abban, hogy a jövőben minden jóra fordul.
Özvegy Gálfiné Kenedich Piroska
Kiváló szolgáltatások a szovátai Aluniș Szállóban
Nyugdíjascsoportunknak, amelynek volt szerencséje december 3-ától kezelési és üdülőjegyet kapni a szovátai Aluniș Szállodába, nagyon kellemes időtöltésben volt része. Már a recepción nagyon kedves és udvarias fogadtatásban volt részünk. A szobák nagyon elegánsak, tiszták és kényelmesek.
Az egészségügyi központban Hârșan doktor úr megvizsgált, és kiírta a megfelelő kezelést mindenkinek, személyre szabottan. A kezeléseket egy nagyon jól képzett csapat végzi, udvariasan és odaadással. A kezelőbázis tökéletes minden szempontból, tiszta, elegáns és igényes.
Külön dicséretet érdemelnek a szakácsnők, akik nagyon ízletesen és egészségesen főznek, a felszolgálók is udvariasak.
A szálloda vendéglőjében minden este élő zenével kedveskedtek a vendégeknek, a különböző terápiák mellett táncterápiában is részesültek.
A fentiekért köszönetünket fejezzük ki Piroșca Ioan tulajdonosnak, jó egészséget, boldogságot, boldog új évet kívánva neki szép családja körében. Hasonló jókat kívánunk az összes alkalmazottnak.
Máté Lujza, Câmpeanu A., Gál Margit és Bakó Apollónia
150 cipő lelt gazdára
Az Angyalok a Városban Egyesület egy újabb sikert könyvelhet el.
A 100 lélek – 100 cipő adománygyűjtő tevékenységünk lezárult.
100 nagyon szegény családban élő kisgyermeknek, gyermeknek és fiatalnak hozott az angyal meleg, minőségi téli lábbelit.
Ezenfelül a ShoeBox szívvel-lélekkel felajánlott tiszta új cipőket, és azokat mind eljuttattuk a marosvásárhelyi hajléktalan személyeknek fenntartott szállásra. Így összesen 150 személynek sikerült mosolyt varázsolni az arcára.
Köszönettel tartozunk nektek, akikben él a tenni akarás vágya, minden jóakaratú személynek! Azoknak is, akik hozzájárultak a jótékonysági koncert megszervezéséhez és a jótékonysági vacsorához.
Köszönjük a médiának, legfőképpen a Népújságnak, hogy hírül adta az akciónkat, és ezzel segítette a munkánkat! Önöknek, olvasóknak is köszönet a személyes adományokért.
Köszönjük a cégeknek, üzletvezetőknek, hogy közösen építhetjük a közösségünket.
Hálásan megköszönjük a rengeteg felajánlást, amelyet mindig a lehető legjobb helyre juttatunk.
Kovács Katalin, az Angyalok a Városban Egyesület egyik alapítója
Mindenhol és mindenkor jó!
Az időskorúakról hallva az emberek azon csodálkoznak, hogy még él?! De vannak, akik örömet sugallnak, mosolyt tükröznek – ezek közé tartozom én is. Egy kis eseményt szeretnék felvillantani pozitív eseményeimből. Pár évvel ezelőtt háziorvosomtól ballagtam hazafelé, hétköznap délelőtt, kezemben sétabottal…
Szembejött velem egy fagyöngycsokorral a kezében egy fiatal cigány ember. Hirtelen megállítottam, és megkérdeztem, hogy a piacról jön-e, ott vásárolta-e a gyönyörű csokornyi gyógynövényt, és mennyibe került.
A válasza ez volt: kettévette a csokrot, és felét nekem adta, mondván, hogy ingyen kapta, és így adja tovább, így illik. Boldog karácsonyt kívánt, és ment tovább.
Én szinte megfagytam a csodálkozástól. Vannak belénk rögzült furcsaságok, mint például: jó tett helyébe ne várj semmit! S íme, jó tettek ma is vannak.
Így ünnepek táján megfogalmazom, hogy mindenütt jó, de a legjobb otthon! Tovább? Mindenhol jó, de a legjobb a templomban, Isten házában.
Szlovácsek Ida, Dicsőszentmárton
