Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A magyar nyelv két legközelebbi rokona, a vogul (manysi) és az osztják (hanti) alkotja az obi-ugor ágat. Elnevezésük is mutatja, hogy ezek a népek az Ob folyó vidékén élnek.
A mintegy 8500 vogul (közülük 3100 beszéli a vogult anyanyelvként) és a 22 500 osztják (közülük 13 700 beszéli az osztjákot anyanyelvként) az Urálon túl, a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben él, amelynek székhelye Hanti-Manszijszk, területe kb. 558 000 km2. A vogulok az Urál és az Ob alsó folyása közötti területen laknak, az osztjákok pedig Obdorszktól kezdve az Ob alsó és középső folyása mentén és e szakasz mellékfolyóinál. Óriási területen szétszóródva élnek, ennek következtében a vogul és az osztják nyelv számos, egymástól lényegesen különböző nyelvjárásra oszlik.
Az obi-ugorok tatár, szamojéd és orosz népesség között élnek, erősen keverednek velük. Az obi-ugor emberek alkata erősen elüt a többi finnugor népekétől, inkább a szamojédokéra emlékeztet. Mérsékelt mongoloid jellegűek, az antropológia europo-szibrid vagy uráli típus néven említi őket.
Anyagi kultúrájuk, népművészetük sajátos. Népköltészetük érdekes alkotásai a Reguly Antal és Munkácsi Bernát által lejegyzett hősénekek és medveénekek. Az első osztják ábécé 1930-ban, az első vogul ábécé 1932-ben jelent meg. Ezek latin betűs ábécék voltak, 1939–40-ben tértek át a cirill betűs ábécére. Ma minden nagyobb településen van alsó fokú iskola, Hanti-Manszijszkban tanítóképző működik. Mai irodalmuk világhírű képviselője a vogul Juvan Sesztalov.
Az obi-ugorok és magyarok együttesen alkotják az ugor ágat. A hantikról dokumentumfilm is készült A hanti sámán hagyatéka címmel.
Forrás: A. Jászó Anna: A magyar nyelv könyve