Az MNB a BÉT többségi tulajdonosa lett

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 75 százalékos tulajdonosa lett a Budapesti Értéktőzsdének (BÉT), miután megvásárolta a Wiener Börse leánycége, a CEESEG AG és az Österreichische Kontrollbank összesen 68,8 százalékos részesedését.

Az adásvételi szerződést november 20-án, pénteken írták alá. A vásárlás előtt az MNB a BÉT részvényeinek 6,95 százalékát birtokolta. Az adásvétellel ismét magyar tulajba került a Budapesti Értéktőzsde, amelynek többsége 2004 óta volt osztrák befektetők kezében.

A magyar tőzsde 1864-ben kezdte meg működését Pesten, tevékenységét 1944 decemberéig folytathatta. Az újranyitás 1946. augusztus 1-jén, a forint bevezetésének napján történt meg, majd a magyar ipar államosítását követően, 1948. május 25-én a tőzsdét feloszlatták.

A rendszerváltozást követően 1990. június 21-én újranyitott Budapesti Értéktőzsde 2002-ben alakult részvénytársasággá, tulajdonosai a tőzsdetagok, azaz bankok, brókercégek lettek.

A bécsi tőzsde, valamint osztrák bankok konzorciuma 2004 májusában szerzett 68 százalékos részesedést a BÉT-ben, a részvényeket akkor magyar magánbefektetőktől vásárolták meg. 2008-ban a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank (ÖKB) kivásárolta az osztrák konzorcium tagjait, ezzel a bécsi tőzsde lett a BÉT többségi tulajdonosa 50,45 százalékkal, az ÖKB-hoz pedig a részvények 18,35 százaléka került. A kisebbségi rész tőzsdetagok és magánbefektetők, illetve néhány nagyobb tőzsdei cég (OTP, Mol) tulajdonában van azóta is.

Az osztrák többségi és a hazai kisebbségi tulajdonosok között a kezdetektől sok vita volt. Utóbbiak az együttműködést hiányolták a főtulajdonos részéről a többi részvényessel, továbbá nagyobb beleszólást szerettek volna elérni a BÉT életét érintő ügyekbe. Ezek a viták, illetve a Wiener Börse 2008-as többségi tulajdonszerzése vezetett például Szalay-Berzeviczy Attila akkori tőzsdeelnök lemondásához.