Az igazságügyminiszter lemondását követelik
2016-09-13 15:26:46
- Mózes Edith
A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) 1375/2015-ös számú határozatának megfelelő cikkelye értelmében összehívták a Marosvásárhelyi Táblabíróság keretében működő bírák közgyűlését.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatja a közvéleményt, hogy hétfőn, szeptember 12-én a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) 1375/2015-ös számú határozatának megfelelő cikkelye értelmében összehívták a Marosvásárhelyi Táblabíróság keretében működő bírák közgyűlését.
A közgyűlés szavazattöbbséggel az igazságszolgáltatásra vonatkozó memorandumot fogadott el, amelyet továbbított a Romániai Magisztrátusok Egyesületéhez (AMR), illetve a Romániai Bírák Országos Szövetségéhez (UNJR), egyben az igazságügyi miniszter lemondását követelték.
A bírák közgyűlése ugyanakkor kezdeményezte, hogy a tárgyalóteremben tiltakozásként fehér karszalagot viseljenek, amelyet a bírák a bírói talárra helyeznek el. A tiltakozás ezen módját szeptember 13-án kezdték el és október 10-ig folytatják.
Végül a Marosvásárhelyi Táblabíróság bírái újabb közgyűlés összehívásáról döntöttek, amelyre október 10-én kerül sor, és amelyen a tiltakozás radikálisabb formájáról határoznak majd – olvasható a táblabíróság sajtóirodája által kiadott közleményben.
Memorandum – 2016
A memorandum, amelyet a romániai bírák és ügyészek közgyűlései szeptember 5. és 12. között fogadtak el, 17 pontban foglalja össze az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító intézkedéseket, ellenkező esetben fenntartják az összes demokratikus tiltakozási akciókhoz való jogot.
Az igazságszolgáltatás helyzetéről szóló memorandumra azért volt szükség, olvasható a dokumentum indoklásában, mivel a 2009-ben született hasonló memorandumban jelzett rendellenességekre azóta sem született megoldás, illetve, mert a lakosság igazságszolgáltatásba vetett bizalma egyetlen év alatt 13%-kal esett vissza.
A továbbiakban a memorandum főbb pontjaiból tallózunk, a teljesség igénye nélkül.
A dokumentum egyebek között felemlegeti, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács nem töltötte be hivatását, az igazságszolgáltatás függetlensége biztosításának garantálását, még a magisztrátusok testületének kérésére sem.
Felrója a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék tagjainak, illetve a vezető funkciókba való kinevezések transzparenciájának, valamint a CSM tagjainak visszahívását lehetővé tevő törvényes eszközök hiányát.
Egy másik problémának az igazságügyi rendszer alulfinanszírozását, a logisztika és az emberi erőforrások hiányát, a nem koherens törvények okozta perek nagy számát, az új törvénykönyvek alkalmazása során keletkezett működési zavarokat, a bírák túlterheltségét nevezik, egyebek mellett.
Ugyanakkor elítélik, hogy a bűnügyi eljárások a tárgyalóteremből az utcára kerültek a fokozott sajtónyilvánosság nyomán.
Végül tiltakoznak az ellen, hogy a CSM nem tisztázta az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok közötti kapcsolatot, olyan körülmények között, amikor az igazságszolgáltatást a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) „taktikai mezejének” nevezték, mindenféle magyarázat hiányát arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok hogyan működnek együtt a bűnügyi rendszerrel a bűnügyi vizsgálatok során, és azt is, hogy a SRI előzetes vizsgálatokat folytat a köztisztségekbe való kinevezésekkor.
Ezek és más okok miatt fogadták el a bírák közgyűlései a memorandumot, és követelik az igazságszolgáltatás függetlenségét, 17 pontban nevezve meg azokat az elvárásokat, amelyek biztosíthatnák a rendszer jó működését és visszaadhatnák a polgároknak az igazságügybe vetett bizalmát.
