Az európai szellemiség jelképeként ünnepli a Dunát az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság

Az európai közösség és egyúttal az európai szellemiség ünnepe a Duna ünnepe, amelyet az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság 12. alkalommal rendez meg kedden, az 1456-os nándorfehérvári diadal évfordulóján – mondta a Lánchíd és Erzsébet híd között tartandó rendezvényről a társaság főtitkára az MTI-nek.

Bóta László kiemelte, hogy bár vannak nemzeti, egyházi, családi ünnepek, a Duna ünnepén politikai kötődéstől, származástól, vallási hovatartozástól, világnézettől függetlenül, mindenki a közösség részének érezheti magát. Mint mondta, a Duna mentén élő népek örökségével, hagyományaival és történetével foglalkozó civil szervezet 2003-ban azért július 22-ét, az 1456-os nándorfehérvári győzelem napját választotta az ünnep napjául, mert ez mindenki számára pozitív történelmi emlék. A török sereg legyőzése minden európai nép számára megkönnyebbülést, a félelemtől való megszabadulást jelentette, így „jó emlék egy román, egy szlovák, egy rutén, egy német és egy magyar számára is, és ez nagyon ritka” – hangsúlyozta. 

A főtitkár úgy fogalmazott: a Duna, ahogyan régen, úgy most is szállít, öntöz, táplál és gyönyörködtet, országokat, népeket és kultúrákat köt össze, a közös európai szellemiség jelképe. Ennek megfelelően idén is meghívták az ünnepre nemcsak a Duna menti országokat és a nándorfehérvári csatában harcoló szövetséges népek államait, de még az egykori ellenfelet is vendégül látják a rendezvényen. Így Németország, Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Románia, Moldva, Ukrajna, illetve Csehország, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Spanyolország, Vatikán és Olaszország mellett Törökország is diplomatákkal képviselteti magát a Duna ünnepén. A résztvevők, köztük a történelmi egyházak képviselői, idén az elesett nándorfehérvári hősök mellett az árvizek és hajókatasztrófák áldozataira is emlékeznek a Duna vizére helyezett koszorúkkal, virágokkal – folytatta Bóta László. A hajósok délben kürtjelzéssel adóznak emléküknek. A Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot és Bulgáriát tavasszal sújtó árvizek áldozataival együtt megemlékeznek az áprilisi dél-koreai komphajóbalesetben elhunyt és eltűnt több száz, zömében középiskolás diákról, valamint a mentéskor életét vesztett búvárról is. Emiatt az ünnepen részt vesz a Koreai Köztársaság küldöttsége, továbbá egy koreai buddhista szertartásra is sor kerül.

Az ünnepen részt vesz továbbá Mónus József világcsúcstartó távlövőíjász-világbajnok is, a Hagyományos Íjászok Világszövetségének delegációja, a Kecskés Együttes historikus zenei műsort ad, az egész napos rendezvényt este hálaadó mise, majd a Március 15. téren örömtűz és táncház zárja.

A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresztény magyar seregek 1456. július 22-én több mint két hetes csata után győztek II. Mehmed török szultán hadai felett, megállítva ezzel 70 évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává.