Az Európai Gyógyszerügynökség Amszterdamba, az Európai Bankhatóság Párizsba költözik

Az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) Amszterdamba, az Európai Bankhatóságot (EBA) pedig Párizsba fogják költöztetni Londonból az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése után – döntött az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn Brüsszelben.

A tagországok európai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülésén többfordulós, titkos szavazás útján választották ki az új helyszíneket. A jelenleg még Londonban működő, a Brexit miatt azonban költözni kényszerülő két uniós ügynökség új székhelyeként eredetileg huszonegy tagállam huszonhárom városa pályázott, Horvátország, Írország és Málta azonban később visszalépett az EMA-ért folyó versenytől, amelyért így tizenhat, míg az EBA-ért nyolc város szállt versenybe.

A fogadóirodák az EU-ban forgalmazható gyógyszerek jóváhagyásáért felelős EMA befogadására Amszterdamot, Milánót és Pozsonyt tartották a fő esélyeseknek, utóbbi helyett azonban Koppenhága került be a voksolás második fordulójába, a harmadikba pedig már csak a holland és az olasz város.

A banki szabályokat megszövegező és koordináló EBA új székhelyére Frankfurtot, Dublint, illetve Bécset tartották a legnagyobb esélyesnek, de végül Párizs került a második fordulóba Bécs helyett, a harmadikba pedig már csak a francia és az ír főváros.

A magyar delegációt vezető Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár arról számolt be az MTI-nek adott telefonos interjújában, hogy véleménye szerint az lett volna tisztességes, ha legalább az egyik ügynökség Közép- vagy Kelet-Európába kerül. „Nagy tanulság, hogy kizárólag szavakban létezik mindaz, amit több nyugat-európai tagállami, intézményi vezető mond a földrajzi kiegyensúlyozottságról” – jelentette ki, hozzátéve, ez „nem jó üzenet”, amikor az EU jövőjéről kell komoly döntéseket hozni. Végezetül pedig a „sors furcsa fintorának” nevezte, hogy mindkét voksoláson patthelyzet alakult ki az utolsó fordulóban, és sorshúzással kellett dönteni. Az Európai Bizottság a szavazást „a Brexit első látható eredményének” nevezte, és közleményében hangsúlyozta, az ügynökségeknek zavartalanul kell folytatniuk a működésüket a költözés után is.

A bizottság a tagállamok által elfogadott kritériumok alapján értékelte az ajánlatokat, melyek a következők voltak: az ügynökségek működőképessége, az üzletmenet folytonossága, megközelíthetőség, megfelelő oktatási intézmények és munkavállalási lehetőségek a személyzet családtagjai számára, földrajzi eloszlás. A két szervezetnek már a britek távozásának pillanatában, azaz várhatóan 2019 márciusában meg kell kezdenie működését az új helyszíneken.

Korábban napvilágot látott az EMA által végzett egyik belső felmérés eredménye, miszerint a szervezet munkatársai Amszterdamot választanák, rossz döntés esetén pedig akár a 70-90 százalékuk is felmondhat.

Elemzők kiemelték: egy 2003-as döntés alapján az új ügynökségek elosztásánál az újonnan csatlakozó országoknak kellene elsőbbséget élvezniük, viszont itt nem új szervezetekről van szó.

Az évi körülbelül 300 millió eurós költségvetésű Európai Gyógyszerügynökségnél közel 900 szakértő dolgozik, a szervezet naponta nagyjából száz embert fogad külföldről. Az Európai Bankhatóság 190 embert foglalkoztat és évente mintegy 9000 látogatót fogad.

Mureşan: a kormány a felelős a kudarcért

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormány okolható amiatt, hogy nem Romániába költözik az Európai Gyógyszerügynökség – véli Siegfried Mureşan európai parlamenti képviselő. „E kudarcért teljes egészében a PSD-ALDE-kormány okolható, amely az érdektelenség és a hozzá nem értés miatt gyenge pályázati dossziét nyújtott be, és nem sikerült megszereznie a régióbeli országok támogatását” – írja hétfői közleményében Siegfried Mureşan. Az EP-képviselő hangsúlyozza, öt olyan EU-tagállam van, amelyben egyetlen európai ügynökség sem székel: Bulgária, Horvátország, Ciprus és Szlovákia mellett Románia is ezek közé tartozik, és mind közül a legnagyobb területű és legnépesebb ország.

E kudarc miatt az PSD-ALDE-kormány mellett Bukarest főpolgármesterét, Gabriela Fireát és a főváros második kerületének polgármesterét, Mugur Toadert terheli a felelősség – véli az EP-képviselő, aki szerint a pályázat sikertelenségének legfőbb oka, hogy rossz helyszínt választottak az ügynökséget befogadó épület megépítésére. (hírösszefoglaló)