Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények többségében, azaz ötből négy esetben ejtik a vádakat, vagy megszüntetik a bűnügyi eljárást – derül ki a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet februárban, a bukaresti törvényszéken tartott tanácskozáson bemutatott tanulmányából. Ebben arra is rávilágítanak, hogy sok esetben a kiskorú áldozatok kihallgatása nem megfelelőképpen zajlik, a gyerekek arra kényszerülnek, hogy több ízben is elmeséljék, és ezáltal újra és újra felevenítsék az átélt szörnyűségeket.
Több mint 12 ezer gyermekbántalmazásos esetet jegyeztek tavaly január 1-je és szeptember 30-a között Romániában, viszont a szakemberek szerint ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések kilencven százaléka nem jut a hatóságok tudomására.
Az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság adataira hivatkozó közlemény szerint Romániában a tavaly jegyzett, 12.761 gyerekeket érintő bántalmazásos esetből 1143 vonatkozik szexuális abúzusra, 34 pedig szexuális kizsákmányolásra. Deak Elidától, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy Maros megyében a tavaly jelentett több mint 1500 gyerekbántalmazás közül 95 esetben jeleztek szexuális visszaélést.
Az országos statisztikák szerint, míg a fizikai és érzelmi bántalmazásnak minősülő esetekben a nemek szerinti megoszlás hasonló, a szexuális visszaéléseknek többnyire lányok az áldozatai. A „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet 2021-ben végzett országos felmérésében a megkérdezett szülők mintegy 3 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt évben gyermeke szexuális zaklatás áldozata volt, és az esetek közel kétharmadában ismeretlen személy volt az elkövető; a serdülőkorúak 2,9 százaléka állította azt, hogy szexuális kapcsolatra kényszerítették. A szervezet szerint ez is megerősíti a tényt, hogy a szexuális bántalmazásoknak csupán a töredékét jelentik a hatoságoknak. Úgy vélik, sokszor a környezetének tudomása van arról, hogy a gyereket szexuálisan bántalmazzák, de mindenki hallgat. Romániában általában szemet hunynak fölötte, különösen a konzervatívabb vidéki közösségekben. Ugyanakkor jelentős hiányosságnak számít, hogy legtöbbször a hatóságok képviselői, szociális munkások, rendőrök, ügyészek, bírák sem rendelkeznek alapvető ismeretekkel a szexuális visszaélésről, arról, hogy mit okoz az áldozatban, milyen hosszú távú hatásai vannak, és egyáltalán, hogyan kellene kivizsgálni az eseteket úgy, hogy közben tekintettel legyenek a kiskorú áldozat lelkivilágára.
A szakemberek szerint a gyermekek – különösen a lányok – könnyen szexuális visszaélés áldozatává válnak, a bántalmazó ugyanis általában aláássa az áldozatnak a saját ítélőképességébe vetett hitét, szimpatikus és empatikus személy látszatát kelti, megígéri áldozatának, hogy megvédi, és segít neki, ha megteszi, amit szeretne. Amikor ez nem működik, félelmet, rettegést kelt áldozatában, fenyegetéshez és fizikai erőszakhoz folyamodik, hogy manipulálja az áldozatot.
A kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekményekre vonatkozó bejelentések zömének, azaz ötből négy esetnek a végkifejlete az lett, hogy ejtették a vádakat, vagy felfüggesztették a bűnügyi eljárást. Ez az arány valamivel alacsonyabb (74 százalék) a szexuális erőszak, és a legmagasabb (92 százalék) a kiskorúak szexuális kizsákmányolása esetében – figyelmeztet közleményében a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet a romániai bíróságoktól származó 2021-es adatokra alapozva.
A másik gondot ezen a téren az jelenti, hogy a jelenlegi kihallgatási eljárás messze nem gyermekbarát, legkevesebb hat, de gyakran ennél is több alkalommal kényszerül arra a kiskorú, hogy újra és újra elmesélje, és ezáltal ismételten átélje az elszenvedett borzalmakat. Továbbá azok a személyek, akik első lépésben rögzítik a szexuális bűncselekményekre vonatkozó bejelentéseket (például a szolgálatos rendőr vagy a szociális asszisztens), gyakran nem elég felkészültek, nem tudják, hogy miként kell kommunikálni egy olyan gyerekkel, akit ilyen súlyos trauma ért – derül ki a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet tavaly július–szeptemberben végzett felméréséből.
A 2014-2020 között a romániai hatóságokhoz több mint 18 ezer feljelentés érkezett kiskorú ellen elkövetett szexuális bűncselekmény miatt, és ezeknek mintegy nyolcvan százalékában ejtették a vádakat, illetve felfüggesztették a bűnügyi eljárást. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy Romániában a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények háromnegyedét továbbra is konszenzusos aktusként tárgyalják a bíróságokon, gyakori érv az elkövetők felmentésére, hogy a tizenéves lányok beleegyeztek a szexuális kapcsolatba.
16 éves kor alatt nem lehetne szó beleegyezésről
Lapunk érdeklődésére, hogy a tapasztalatok alapján mi az oka annak, hogy az esetek nagy részében az elkövetőket nem vonják bűnügyi felelősségre a tettükért, Mihaela Dinu, a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet illetékese elmondta, több tényező játszik közre ebben, esetenként hosszabb idő telik el a bűncselekmény, valamint aközött, amíg erről a hatóságok tudomást szereznek, így bizonyítékok hiányában nem lépnek tovább, de előfordul az is, hogy az áldozat visszavonja a feljelentést. Ugyanakkor az is gyakori, hogy azonnal jelentik az esetet a hatóságoknak, azonban az áldozat szaván kívül semmiféle bizonyítékot nem találnak, így ejtik az ügyet, még mielőtt az a bíróság elé kerülne.
Az illetékes szerint a törvénykezés nem elég szigorú az ilyen jellegű bűncselekmények tekintetében. Ha bíróság elé is kerül az ügy, a büntetések megállapításakor számos tényezőt figyelembe vesznek, például azt, hogy egyszeri alkalommal történt a szexuális bántalmazás, vagy többször fordult elő, ugyanakkor azt is, hogy az elkövető a tágabb család tagja-e, vagy idegen személy. A büntetések megállapításában az áldozat életkora is közrejátszik, amennyiben 14 év alatti, súlyosabb bűntettnek számít, ugyanis nem tudják figyelembe venni az áldozat beleegyezését, még akkor sem, ha az azt állítja, hogy önszántából tette. A szervezet álláspontja azonban az, hogy a 16 éven aluli fiatal nem képes megérteni a szexuális kapcsolat következményeit, ezért nem tudja érdemben a beleegyezését adni, de sajnos a törvénykezés olyan, amilyen – jegyezte meg a pszichológus.
Mint mondta, a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet kéréssel fordult a törvényhozókhoz, hogy módosítsák a törvényt úgy, hogy a 16 év alatti kiskorúval folytatott szexuális aktus egyértelműen minősüljön súlyos bűncselekménynek, akkor is, ha az áldozat beleegyezésével történt.
A szervezet tanulmányában arra is felhívja a figyelmet, mennyire fontos, hogy a bántalmazott gyermeket kik veszik körül a nyomozás alatt, ugyanis ismételten át kell élnie az elszenvedett traumát a kihallgatás során, amikor újra és újra elmeséltetik vele a történteket. Az izlandi Barnahus-módszer, amelyet már Európa számos országában alkalmaznak, pont ezt hivatott kiküszöbölni. A megfelelően képzett szakember kifejezetten gyermekek számára kialakított, barátságos környezetben beszélget el a kiskorúval, olyan nyelvezettel, ami világos, érthető, a kihallgatás többi résztvevője, a nyomozó rendőr, ügyvéd, ügyész pedig egy másik helyiségből, audiovizuális eszközök révén követi az elhangzottakat. Ennek köszönhetően a gyereket nem kérdezgeti sok idegen, nem tesznek fel számára érthetetlen kérdéseket. A gyerekek általában így hamarabb megnyílnak, a megfelelő bizonyítékok is előkerülnek. A Barnahus-módszer egy integrált modell, amely tömöríti azokat a segítségnyújtási szolgáltatásokat, amelyekre a bántalmazott gyereknek szüksége van, ezekben a központokban a kihallgatószoba mellett orvosi vizsgálatra, valamint pszichológiai szaktanácsadásra is lehetőség van. A módszert a szervezet nemrég egy projekt révén ültette gyakorlatba a fővárosban.