Az erdélyi Tündérkert énekes misszió nyári kalandja

A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar a felső-nyárádmenti falvak – Nyárádremete, Nyárád-köszvényes, Mikháza, Demény-háza, Székelyhodos, Jobbágytelke – és Szováta gyermekeiből áll, akik hálásak a tanításért, odaadóak és lelkesek.

A székely ruhás, értelmes, lelkes gyerekekből álló kórusról a bécsi verseny győztesei közt a Wiener Konzerthaus zsúfolásig megtelt pazar aranytermében senki nem gondolná, hogy ezek a csillogó szemű gyerekek a világnak egy olyan pontjáról érkeztek, ahol a mindennapokat a poros vagy éppen sáros utak, a létminimumért való szakadatlan küzdelem, a többirányú kiszolgáltatottság, az alapvető emberi jogoknak már megszokottá vált semmibevétele jellemzi. Kultúránk, műveltségünk, hitünk a kincsünk – ez nemcsak megtart, de lehetőségeket teremt: egyenlővé tesz a világ bármely országából érkező együttesek gyermekeivel, fiataljaival.

A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar a felső-nyárádmenti falvak – Nyárádremete, Nyárád-köszvényes, Mikháza, Demény-háza, Székelyhodos, Jobbágytelke – és Szováta gyermekeiből áll, akik hálásak a tanításért, odaadóak és lelkesek.

Meghívást kaptunk hangfelvételeink alapján a Summa Cum Laude nemzetközi zenei fesztiválra és versenyre, amelyet 6. alkalommal rendeztek meg Bécsben. A világ 5 kontinenséről 19 országból 34 ifjúsági és gyermekegyüttes, 1600 fiatal érkezett a fesztiválra. A versenyen kategóriánkban, a gyermek és ifjúsági egynemű kari kategóriában nemcsak a magyarságot, Romániát képviseltük, hanem egyetlen európai kórusként egész Európát is. A többi együttes Ausztráliából, Új-Zélandról, az USA-ból, Kínából, Japánból, Dél-Afrikából érkezett. Mindez csak növelte meglepetésünket és az eredmény értékét, amikor megtudtuk, hogy az új-zélandi Cantala leánykarral együtt megnyertük a versenyt.

Csodálatos helyeken volt alkalmunk énekelni: az Európa legjobb hangversenytermeiként számon tartott Musikvereinban (ahonnan az újévi hangversenyt közvetítik), ez volt a verseny helyszíne, illetve a csodálatos Wiener Konzert-hausban, ahol a győztesek gálahangversenye zajlott. Mindkét helyszín pazarul gyönyörű befogadó közege volt az oda illően igényes muzsikának. Annak ellenére, hogy hatalmas koncerttermekről van szó, az akusztikai viszonyok megkönnyítették a szép kórushangzást. Énekeltünk még – egy-egy órás hangversenyen – A Muzsika Háza nevű európai hírű interaktív zenei múzeum csodálatos akusztikájú belső udvarán, a Karlsplatzon (Európa legnagyobb tere) és a szintén zengő akusztikájú Karls-templomban. Olyan hangzó élményeink születtek, melyeket soha nem fogunk elfelejteni. De ugyanígy feledhetetlen élmény volt a nyitóünnepség a Bécs szimbólumának számító Stephansdomban, a záróünnepség és fogadás szintén az összes együttes részvételével a Városháza díszes nagytermében, a workshopok (műhely-foglalkozások) a bécsi Zeneakadémián, zsűritagok vezetésével, köztük Simon Carringtonnal, a King’s Singers együttes egykori tagjával. Az exkluzív helyeken elköltött vacsorák újabb ízelítőt adtak Bécs atmoszférájából: jártunk a Rathauskellerben, a Wienerwald étteremben, az Esterházy-pincében. Ez utóbbi helyen tudtuk meg az eredményt, a verseny napjának estéjén – volt nagy sírás, nevetés, örvendezés. Vacsora után zengett Bécs belvárosa, a Burg és környéke a székely ruhás gyerekek spontán öröméneklésétől, melyet pillanatok alatt turisták tömege követett kamerákkal felszerelkezve.

Azzal a céllal megyünk nemzetközi kórusversenyekre, hogy megmutassuk a világnak, Romániában él egy erőteljes magyar kisebbség. Az is felemelő volt, amikor a gálahangverseny délutánján a Wiener Konzerthausban gyakoroltuk a fesztivál himnuszát – 19 ország 34 együttesének 1600 énekese –, és Simon Carrington, aki a zsűri szakmai színvonalát meghatározta, vezényelte a fesztiválhimnuszt. Egy-egy szólórészt a legjobb eredményt elért kórusok énekeltek, s Carrington a próbán minket így szólított: Kodály, amikor felmutatott ránk az első emeleti páholyba. Jólesett, hogy ebben a sokszínű nemzetközi közegben mi vagyunk „a” Kodály.

Közvetlenül a 20 perces versenyprogram után a zsűrielnök, Erwin Ortner gratulált „a nagyszerűen előadott magyar programhoz”. A két kötelező osztrák darab után (Mozart: Ábécé-nóta és Herwig Reiter mai szerző Bitte, Betti c. nehéz és izgalmas műve) valóban kizárólag magyar szerzők műveit énekeltük. Orbán György 6. miséjének fenséges Gloria tételét Dudás Nóra debreceni egyetemista kiváló zongoraközreműködésével. Ezt a művet a gyerekek az első próbáktól kezdve rajongva szerették. Ezt követte Kocsár Miklós Salve Regina c. csodálatos darabja, melyet a zeneszerző Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagynak ajánlott, aki a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar mindkét karvezetőjének szeretett mestere. Nagy áhítattal és odaadással énekelték a gyerekek ezt a művet – az erdélyi magyarság szívéhez Mária közel áll, öröm volt rábukkanni erre a fénnyel teli darabra. Ezek után két folklórdarab következett Kodály Zoltántól: Gergely-járás és Táncnóta. Az élő népdalok földjén autentikusan szólnak a gyerekek szájából.

Czakó Gabriella, az első karnagy a felkészülési folyamatban s a versenyen is megmutatta, hogy szakmai felkészültsége mellett milyen csodálatos pedagógus. Hálás vagyok, hogy együtt dolgozhatok vele, részese lehetek annak a csodának, ami a keze alatt megszületik.

Hálásak vagyunk mindazoknak, akik támogatásukkal hozzájárultak a kórus működéséhez és utaztatásához: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Balassi Bálint Intézet, MOL Románia Segíthetek? programja, a szovátai, a nyárádremetei, a székelyhodosi önkormányzat, a Boldogasszony Iskolanővérek rendje, Fertőhomok község lakói, bécsi magyarok, szovátai, nyárádmenti cégek, magánszemélyek. Összefogásból, odaadásból, szorgalomból, szakmai hozzáértésből remény születik, mely bizonyosságot ad a jövőről és eligazít a jelenben.

Nagy Éva Vera