Az EP egyik legfontosabb feladata a demokrácia védelme
2022-02-09 15:13:35
- Mózes Edith
Eurobarométer
A Covid–19-járvány idején erősödött az unió, különösen az EP támogatottsága. Ez derül ki a kedden nyilvánosságra hozott Eurobarométer kutatásból. A felmérést az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája juttatta el szerkesztőségünkbe.
Eszerint a válaszadók 32 százaléka a legfontosabb megvédendő európai értéknek a demokráciát tartja. Ezt követi 27 százalékkal a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, 25 százalékkal pedig az emberi jogok védelme az EU-ban és a világon.
Legfontosabb szakpolitikai feladatnak a megkérdezettek a közegészségügyet (42 százalék), a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépést (40 százalék) és a klímaváltozás elleni harcot (39 százalék) nevezték. Ugyanakkor az uniós polgárok 58 százaléka szeretné, ha a Parlament a jövőben fontosabb szerephez jutna.
Probléma a növekvő szélsőségesség, a dezinformáció terjedése és a jogállamiság gyengülése
Ez az értékelés egybecseng a legutóbbi, Európa jövője című kutatás eredményeivel, amelyet az Európai Parlament és a Bizottság 2022 januárjában ismertetett. Abban a kutatásban tízből kilenc európai egyetértett azzal, hogy az unión belül a demokrácia erősítése terén van még tennivaló.
A mostani kutatás eredménye azt mutatja, hogy 11 tagállam (Svédország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Csehország és Magyarország) polgárai szerint a Parlament legfontosabb feladata a demokrácia védelme.
A mozgás szabadságát, valamint a nemzeti identitás, kultúra és hagyományok tiszteletét a magyar válaszadók 20 százaléka tartotta fontosnak, szemben az uniós 14-16 százalékkal. A női-férfi egyenjogúságot a magyar válaszadóknak csupán 15 százaléka tartotta kiemelten fontos területnek (szemben az uniós 24 százalékkal), míg a jogállamiság védelmét közel azonos 22-21 százalékban tartotta fontosnak az uniós átlag, illetve a magyar válaszadó.
Legfontosabb európai érték a demokrácia védelme
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üdvözölte a kutatás eredményeit. „Ahogyan azt a polgárok – joggal – kinyilvánították: a legfontosabb, mindenekfölött álló európai érték a demokrácia védelme. Nem ringathatjuk magunkat abban a hitben, hogy a demokrácia minden körülmények között adott; a szélsőségesség, az autoriter rezsimek és a nacionalizmus mind egyre erősödő fenyegetést jelentenek közös európai projektünkre.”
Összeségében az európai polgárok a közegészségügyet tekintik az EP által kezelendő legfontosabb szakpolitikai területnek (42 százalék). Ezt szorosan követi a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni (40 százalék) és a klímaváltozás elleni küzdelem (39 százalék). A fiatalok számára az EU-átlagot tekintve a klímaváltozás elleni küzdelem az EP legfontosabb feladata.
Továbbra is magas az érdeklődés az EU munkája iránt
A kutatás szerint a válaszadók 43 százalékát leginkább az uniós források konkrét elköltésére vonatkozó információ érdekli. Az uniós jogalkotás tagállami hatása a polgárok 30 százaléka szerint szintén érdekes téma, 29-29 százalékuk pedig saját európai parlamenti képviselőik munkája és a Covid–19-pandémia leküzdésére tett uniós intézkedések iránt is érdeklődik.
Az Európai Parlament szerint az uniós helyreállítási alap forrásainak szétosztását átlátható, jóváhagyott, az alapvető demokratikus elvek tiszteletén nyugvó, transzparens és folyamatosan ellenőrzött tervekhez kell kötni.
Megnövekedett az EU és különösen az EP támogatottsága
Az EU és különösen az EP támogatottsága a Covid–19-járvány alatt jelentősen megnövekedett. Az uniós polgárok nagy többsége (58 százalékuk) a jövőben aktívabb szerepet szánna a Parlamentnek. 2015 óta 12 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik pozitívan vélekednek az EP-ről. Ez az arány jelenleg 36 százalékon áll. A válaszadók 45 százaléka semlegesen gondolkodik az EP-ről, és csak 17 százalékuk vélekedik negatívan. Az EP pozitív megítélését a legutóbbi, bizottsági Eurobarometer is megerősíti: az uniós polgárok az intézmények közül az EP-ben bíznak leginkább.
Az uniós polgárok nagy többsége (62 százalékuk) saját országuk uniós tagságát jó dolognak tartja. Ez a pozitív vélemény a 2007 óta elért legmagasabb eredmény. A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) szerint az országuk profitált az EU-tagságból, és nagy részük, 63% optimista az unió jövőjével kapcsolatban.
