Az élet kapuja

Herczeg Ferenc regénye Bakócz Tamásról, arról, hogy magyar pápa is ülhetett volna Szent Péter trónján.

Herczeg Ferenc regénye Bakócz Tamásról, arról, hogy magyar pápa is ülhetett volna Szent Péter trónján

Neve, regényei sokáig eltűntek a könyvpiacról, a hivatalos irodalomtörténet szűkszavúan tárgyalta, csak a színpadról nem tűnt el, legsikeresebb darabját, A kék rókát nagy sikerrel játsszák. Elfelejteni és elfelejtetni nem lehetett, mert a két világháború közt igencsak szerették, ám örülni később már nem örülhetett művei megjelenésének. Ahogy Herczeg Ferenc kisregénye a kezembe került a könyvfesztivál rengeteg könyve, bestsellerei, díjazottjai között szerényen meghúzódva, unokám történelemóráira gondolva beleolvastam, és többé nem tudtam letenni. Nem győztem ámulni azon, hogy a magyar történelem egy nagy formátumú személyiségét ilyen kiváló meg-jelenítőerővel hozza elénk. Bakócz Tamás nagy ívű pályájának egy jelentős epizódját olvashatjuk regényes formában, mégpedig az európai történelemben is szerepvállalása éveiben.

Bakócz Tamás Szatmár megyei iparos-jobbágy családból származott, az egyházi hierarchiában érseki, bíborosi rangot, a világi hatalomban királyi titkári címet elérve, Rómába indult, hogy részt vegyen a pápaválasztáson. „Bakócz a magyar udvarban a velencei érdekek legfontosabb képviselője volt.” Velence támogatásával bíboros lett. Jogosult volt arra, hogy II. Gyula pápa halála után Szent Péter trónjára lépjen. Az író korabeli viszonyok közt meséli el a magyar bíboros velencei útját, esélyét a pápai trónra, az oszmánellenes terveket, a pápaság kettős helyzetét, amely „egyszerre volt a nyugati kereszténység egyetemes vezetője, másrészt egy nagyobb itáliai állam”. Az első fejezetek a magyar bíboros megjelenését, egy római palota eleven csillogását, gyögyörű úrnőjének vendégeit mutatják be, csevegésükben a pápa lehetséges utódjai foglalkoztatják, hogy kicsoda Bakócz Tamás de ERDŐD, Strigóniumból, amit magyarul Esztergomnak neveznek.

Szó esik Corvin Mátyás páratlan könyvtáráról, palotáiról, de mégis akad olyan vélemény is, amely barbárnak nevezi Magyarország népét. Azt is tudják, hogy ez az ország élethalálharcát kell megvívja a törökkel, amelynek haderejét csak egy erőteljes európai összefogás állíthatja meg.

Ha Bakócz kerül a pápai trónra, a török kérdés mindennél előbbre való lesz, és az európai összefogás megmentheti Magyarországot. Hiteles történelmi háttér, hiteles jellemzése a nagy kardinálisnak, Bakócz Tamásnak. Ezután kiválóan sikerült színes forgatag következik, amiképpen 40 megrakott öszvér hordta kinccsel, harsonákkal, zászlótartók vezetésével megkezdődik a magyar küldöttség bevonulása kétszáz huszárral a menet élén.

Bakócz a 70 esztendejével bíborosi palástban léptet a menetben, a bámuló tömeg éljenzi. Jelen van közeli rokona, egy fiatal pap, Vértesi Tamás. Az ő sorsa, romantikus, szenvedélyes szerelme a legszebb római kurtizán, Fianetta iránt, szinte kergeti a cselekményt, bonyolítja a regény szálait. Bakócz Tamást rövidesen fogadja II. Gyula pápa, a „született uralkodó”. Már láz emészti, gyengül, a látogatás során egyiküket a közelgő vég és a „barbár küldöttség” célja, másikukat a pápai trónnal Magyarország megmentése foglalkoztatja.

Írói bravúr, ahogy Herczeg Ferenc ezt a jelenetet szinte drámaivá változtatja. Bakócz keresztfia ezenközben Michelangelóval találkozik a Vatikán-kápolna készülő falfestményei előtt, barátra lel egy olasz lovagban, és végül Fianetta házában köt ki. Szerelmesével olyan meghitt viszonyba kerül, hogy a pápaválasztás Bakóczra vonatkozó titkait elárulja a társaságban a gyönyörű háziasszonynak. Bekövetkezik a pápa halála, megalakul a konklávé. Miután hét napig ülésezik, a fehér füst gomolygása végül jelzi a napok óta gyülekező sokaságnak, hogy a 25 kardinális a Mediciek családjának kedvezett. Sikeres kémkedés segítette tehát az olasz győzelmet a magyar kardinális ellen.

Nagy volt a tét. Medici Giovanni felvette a X. Leo nevet, diadalmenetben vonult székhelyére, Bakóczot elárasztotta adományaival, teljhatalmú legátusává tette, hogy keresztes háborút hirdessen a mind nagyobb török veszedelem ellen. Bakócz Tamás és kísérete hazautazott, hogy beteljesedjen 1514 végzetes tavasza, kimondassék a vezér, Dózsa György neve.

A történelmi regények kedvelői a magyar történelem érdekes és végzetes tragédiába torkolló epizódjának kibontakozását az eseményekhez híven, olykor regényes formában kapják.

Szép és hiteles olvasmány Herczeg Ferenc regénye, amelyet kár volt hosszú időre elfeledtetni.

Szómagyarázat és utószó teszi még teljesebbé a kötetet.

A könyvfesztivál mindig tartogat számunkra olyan becses értékeket, amelyek a sikerkönyvek, az újdonságok mellett is megbecsülést érdemelnek.

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja – a Szent István Társulat kiadása, Budapest