Az Azomureş a nemeszsuki Agrarián

 Április 23. és 26. között a Kolozsvár melletti nemeszsuki Tetarom III ipari park területén, több mint 20.000 négyzetméteren szervezték meg az ország második legnagyobb mezőgazdasági kiállítását és vásárát. Erdély-szinten ez a legnagyobb szakmai fórum, ahol közel 300 mezőgazdasági termelő, eladó és forgalmazó mutatja be termékeit az ágazat szinte minden területén, a traktoroktól a biotermékekig és a különböző fajállatokig. A szervezők nemcsak termékismertető standokat állítottak fel, hanem az egyik sátorban lehetőséget teremtettek szakmai tanácskozásokra, szakelőadások tartására is. A marosvásárhelyi Azomureş vegyi kombinát a teljes termékskáláját felvonultatta, ugyanakkor április 23-én délután a talajvédelemnek szánt műhelymunkán is tartottak termékismertetőt. 

Az Azomureş Rt. annak okán vett részt, hogy 2013-tól a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel közösen egy olyan projekten dolgozik, amelynek keretében a műtrágya hatását vizsgálják a mezőgazdasági termelékenységre, figyelembe véve a talajtani és agrometeorológiai feltételeket. Ezeket több mezőgazdasági kísérleti állomás által felajánlott parcellákon tanulmányozzák, például Tordán, ahol a műtrágyának a gabonafélékre, repcére, törökbúzára, napraforgóra, míg Brassóban és Csíkszeredában a burgonyára és a cukorrépára gyakorolt hatását vizsgálják. Ezért is az Agrarián tartott szakmai tanácskozás előadói többek között a kolozsvári egyetem tanárai voltak, és néhány gazda, érdeklődő mellett a hallgatóság többségét is a diákok tették ki. 

Miután dr. Roxana Vidican professzor asszony köszöntötte a résztvevőket és ismertette a műhelymunka célját, dr. Mihai Dumitru professzor, a bukaresti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója igen érdekes előadást tartott Románia általános mezőgazdasági helyzetéről és ezen belül a termőtalaj állapotáról. Tudományos adatokra hivatkozva elmondta, vészjósló a helyzet. Jelenleg Romániának mintegy 8 millió hektár szántóföldje van. Kiszámították, hogy évente 7,2 millió hektárból elő lehetne állítani a romániai ellátáshoz szükséges mezőgazdasági élelmiszertermékeket. Ha megfelelően gazdálkodnánk ezzel a területtel, akkor még mindig fennmaradna mintegy 1 millió hektár, amelyen – elméletileg – exportra lehetne termelni. Ez jelentősen hozzájárulna a nemzetgazdaság fellendítéséhez. Igen ám, tette hozzá a professzor, de a gyakorlatban ez nem működik, mert helytelenül gazdálkodunk, nem használjuk ki ezt a lehetőséget. Ennek többek között az az oka, hogy a termőterületek fel vannak aprózva. Mi több, megnőtt a tendencia, hogy ezeket külföldiek kezére juttassuk, akik nem hazai érdekeltségű cégeket működtetnek, így a kereseti adó sem marad az országban. Normális körülmények között Románia stratégiai tartaléka hat hónapra elegendő, azonban, ha valamilyen konfliktus, netán háború lesz, két és fél hónap alatt kiürülnek a hombárok – figyelmeztetett a professzor –, ami komoly társadalmi veszélyt jelenthet az országra nézve. Egy másik gond az, hogy még mindig igen rosszul állunk a kataszteri nyilvántartással, s ez a földterületek tagosítását gátolja. Ezen túlmenően azonban a legnagyobb hiányosság az, hogy több mint 30 éve nem készült az országban talajtani térkép, ami pontosan kimutatná, hogy a különböző vidékeken milyen a termőföld minősége. A természeti körülmények mellett a nem megfelelő trágyázás, illetve talajjavító (inkább rontó) beavatkozások miatt 6,3 millió hektár terület szorul feljavításra. A professzor kifejtette, korábban, az országos kísérleti intézet igazgatójaként kezdeményezett egy talajvédelmi törvénytervezetet, amelyet annyira kiveséztek a szakbizottságban a honatyák, hogy már nem volt értelme a plénum elé vinni, ezért elnapolták. Mindenki úgy bánik a földdel, ahogy éri. Ezért a termőtalaj tele van foszforral, ammóniával, nitritekkel, olyan káros anyagokkal, amelyek hátrányosan befolyásolják a mezőgazdasági termelékenységet. Mindezek mellett a szakemberek nem akarnak tudomást venni a klímaváltozás okozta jelenségekről. Néhány éve eddig nem tapasztalt meteorológiai jelenségként a román alföldön tornádók söpörtek végig, de ezt „hivatalosan” évekig nem ismerték be. Ma már az ország egyik legjobb termővidékét, a Bánságot is érinti a sivatagosodás, amely még a szakembereknek is majdhogynem tabutéma. Kimutatták, hogy a klímaváltozás miatt Romániában 4 millió hektár terület sivatagosodik. Mindezek ellenére a mindenkori román kormány nem hozott megfelelő óvintézkedéseket. Az országnak nincsen hosszú távú mezőgazdasági stratégiája, amely megoldást jelentene a fenti problémákra – mondta a professzor. 

Kimutatták, hogy a termőtalaj degradálódása miatt Románia 1950 és 2000 között évente 750 millió tonna gabonát vesztett. Az ország egy olyan ördögi körbe került, ahonnan nehezen lehet kiutat találni. Mert „a szegény emberek nem tudják megengedni maguknak a korszerű mezőgazdálkodás követelte technológiai felzárkózást”, a túlélést biztosító farmokkal (ferme de subzistenţă) hosszú távon nem biztos a megélhetés, sőt valamilyen nagyobb társadalmi mozgás esetén élelmiszerbiztonsági szempontok miatt is bajba kerülhet az ország – mondta a professzor, aki hozzáfűzte, hogy az EU-normáknak megfelelően az említett 8 millió hektárnak mindössze 2,3%-a első osztályú, a többi másod-, illetve harmadosztályúnak minősül talajtani szempontból. 

Ezért is fontos a talaj javítása felelősségteljes műtrágyázással. A professzor elmondta, bármennyire is népszerűsíti és támogatja az unió a biogazdálkodást, a jelenlegi (talajtani) helyzetben nehéz teljesíteni a feltételeket. Az állattenyésztési farmokról kikerülő természetes trágya minősége sem megfelelő arra, hogy a termőtalaj elérje a megfelelő hozamot, mivel egyrészt az állatokat nem táplálják megfelelően, másrészt az évtizedes leromlást nem lehet trágyával feljavítani. Ezért mindenképpen fontos a műtrágya szakszerű használata. A professzor többször hangsúlyozta a szakszerűséget, ami azt jelenti, hogy a talajhoz kell igazítani a műtrágyaféléket, ugyanakkor fontos az adagolás, a talajba juttatás módszere stb. 

Ezekről részletesen beszélt a hallgatóknak dr. Mihai Rusu is, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanára, aki az említett kísérleti parcellákon tapasztalt adatokat ismertette a diákokkal. Dr. Roxana Vidican tanárkollégájának hozzászólását kiegészítette azzal, hogy az egyetem kidolgozott egy mobiltelefonos applikációt, amely a Fertasist nevet viseli, és amelyet az okostelefonokról lehet elérni. Ezen az internetes tartalomszolgáltatón – az említett kísérletek alapján – az érdekeltek hasznos tanácsokat kaphatnak arról, hogy melyik műtrágyafajtát milyen típusú talajon és növényre milyen adagban kell használni. 

Ovidiu Maior, az Azomureş sajtószóvivője a gyár néhány termékéről beszélt, és arra kérte a jelenlevőket, hogy forduljanak bizalommal a kombináthoz, ahol szakértők, agrármérnökök segítenek abban, hogy a gazdák a megfelelő terméket vásárolják meg. 

A továbbiakban Ioan Pinte, a Kolozsvári Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója néhány konkrét Kolozs megyei adattal támasztotta alá, hogy miként függ össze a megfelelő műtrágyázás, a talajjavító munkálat a mezőgazdasági termelékenységgel, ennek növelésével, míg Marian Coniac egy tasnádi farmon tapasztaltakat osztotta meg a jelenlevőkkel. 

(X)