Az atomhatalmak a leszereléssel párhuzamosan fejlesztik arzenáljukat
A nukleáris robbanófejek száma negyedére csökkent az 1986-os hidegháborús csúcspont óta, azonban a világ „törvényes” atomhatalmai – az ENSZ BT-ben állandó tagsággal rendelkező Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország – folyamatosan korszerűsítik, vagy legalábbis fontolgatják meglévő fegyverrendszereik korszerűsítését.
A nukleáris robbanófejek száma negyedére csökkent az 1986-os hidegháborús csúcspont óta, azonban a világ „törvényes” atomhatalmai – az ENSZ BT-ben állandó tagsággal rendelkező Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország – folyamatosan korszerűsítik, vagy legalábbis fontolgatják meglévő fegyverrendszereik korszerűsítését.
A stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint nagyjából 17 ezer nukleáris robbanófej van jelenleg a világ fegyverarzenáljában. Az atomtöltetek száma az utóbbi harminc évben körülbelül 75 százalékkal lett kevesebb annak köszönhetően, hogy az Egyesült Államok és Oroszország jelentősen csökkentette nukleáris készleteit.
Barack Obama amerikai elnök 2009-es megválasztása új lendületet adott a leszerelési folyamatnak. Obama prágai beszédében atomfegyvermentes világot vizionált, és nagyrészt ennek köszönhetően ítélték neki abban az évben a Nobel-békedíjat.
Obama erőfeszítései azonban az Egyesült Államok és Oroszország közötti vitás kérdések miatt mindeddig nem hoztak érdemi eredményt, ugyanis válaszul az amerikai rakétavédelmi pajzs európai telepítési terveire, Moszkva arra figyelmeztetett, fenntartja jogát, hogy visszakozzon a további lépésektől a leszerelés terén.
Júniusban az amerikai elnök a hadászati atomfegyverek további csökkentésére tett javaslatot, azonban Vlagyimir Putyin orosz államfő visszautasította azt, mondván,
„az amerikai javaslatokat nem lehet komolyan venni mindaddig, amíg az Egyesült Államok erősíti rakétavédelmét”. Putyin szerint a rakétapajzs két lehetőséget hagyna Moszkvának: vagy több rakétát épít, vagy elveszíti elrettentési képességét.
Mindezzel párhuzamosan Washington korszerűsíti a birtokában lévő nukleáris robbanófejeket, Oroszország több robbanófejjel felszerelhető rakétákat fejleszt ki, Kína pedig szintén az atomfegyvereket célba juttató rakétatechnika modernizálásán dolgozik – olvasható a Federation of American Scientists nevű agytröszt jelentésében.
Angela Kane, az ENSZ leszerelési főképviselője úgy véli, „a nukleáris fegyverek erőteljes modernizációja kapcsán felmerül a kérdés, hogy ezek a lépések az atomfegyvermentes vagy pedig a tartósan nukleárisan felfegyverkezett világ felé vezetnek”.
Henry Sokolski amerikai szakértő ehhez hozzátette: „elméletben mindenki mondhatja, hogy a robbanófejek ideális száma nulla, azonban valójában senki nem hajlandó ekkora kockázatot vállalni”.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) idei közgyűlésén az amerikai nagykövet megerősítette országa elkötelezettségét a béke és biztonság mellett, kijelentve, hogy országa jelentős lépéseket tett a nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése felé.
Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati hatalmak Iránnal szembeni kemény szankciói hatástalanok, a perzsa állam nem állította le az urándúsítást. Haszan Róháni nemrégiben megválasztott iráni elnök hatalomra kerülése következtében azonban feltámadt a remény, hogy sikerül a problémára diplomáciai megoldást találni, ugyanis az Egyesült Államokat, Kínát, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Oroszországot és Németországot tömörítő hatok csoportja ma, október 15-én Genfben újrakezdi a tárgyalásokat az iszlám köztársasággal annak atomdossziéjáról.
Teherán tagadja a nyugati vádakat, amelyek szerint békésnek mondott atomprogramja valójában nukleáris fegyver kifejlesztésére irányul.
Jelentős részben az atomfegyverek elterjedését megtiltó, 1970-ben hatályba lépett atomsorompó-szerződésnek (NPT) köszönhető, hogy csak kevés állam rendelkezik atomfegyverrel. A szerződést aláíró 189 ország vállalta, hogy nem fejleszt ki nukleáris fegyvereket, illetve tárgyalásokat kezd meglévő atomfegyverei leszereléséről.
A hatvanas évek elején Washington azt prognosztizálta, hogy néhány évtizeden belül huszonöt atomhatalom lesz a világon, ezzel szemben a jelenlegi információk szerint kilenc állam – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – birtokol nukleáris fegyvereket.
Utóbbi négy állam nem részese az NPT-nek. Izraelt széles körben a Közel-Kelet egyedüli atomhatalmaként tartják számon, s az arab országok és Irán gyakran fejezik ki ezzel kapcsolatos aggodalmukat.
A SIPRI és a FAS információja szerint a hadászati nukleáris robbanófejek száma összesen 4400, ennek legnagyobb része Washington és Moszkva birtokában van.
„Minél tovább ragaszkodnak a világ atomhatalmai a stratégiai készleteik fenntartásához, annál nagyobb az esélye, hogy újabb államok is csatlakozni akarnak a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok csoportjához” – mondta Joseph Cirincione, a Ploughshares Fund nevű kutatóintézet elnöke.
