2021. szeptember 26., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Mottó: „A fény mindig utat mutat

annak, ki a mélyben kutat.”

Kedves Olvasók!

Idén szeptember 22-től október 23-áig tartózkodik a Nap a Mérleg jegyében. Az őszi napéjegyenlőség az a pillanat, amikor az éjszaka és nappal időtartama megegyezik. Egy pillanat, amikor a fény és a sötétség egyenlő félként egymás szemébe néz. A jin és jang ábra a fizikai világ kettős szerkezete, bipoláris egymásrautaltsága, a megegyezés szépsége. A természet is ezt tükrözi. Mifelénk úgy is hívják, hogy a vénasszonyok nyara. Reggel és este kellemesen hűvös, napközben simogató meleg. A természet éves ciklusában az élet búcsúja és méltóságteljes lépései az elmúlás fele.

A Mérleg ember kedves, udvarias, békés természetű. Ha tehetné, pasztellszínekbe öltöztetné az egész világot. Énekelne, táncolna, festegetne és önfeledten nevetgélne egy életen át. A való világ történései azonban ezt nem teszik lehetővé. A béke sajnos előkészület a háborúra, mint ahogy a háborúban is tervezik a békeszerződéseket. A hétköznapi életben ez annyit jelent, hogy minél inkább elfojtunk valamit – a Mérleg esetében az erőszak jelenétét –, annál biztosabb, hogy mintegy megidézve, szembekerülünk vele. Akinek az energiarendszerében ott van a mérlegség, ösztönösen arra törekszik, hogy szeressék. Ezért viselkedik úgy, mint egy született diplomata, igyekszik nem megbántani senkit. A pártoskodás, azaz ha kiállunk valaki mellett, az a másik oldalon ellenérzést vált ki. Az arany középút megtalálása ott kezdődik, ha felvállaljuk igazi önmagunkat, és még véletlenül sem akarunk másnak látszani, mint amilyenek valójában vagyunk. A világban észlelhető jó és rossz küzdelme mikrokozmikus szinten minden emberben zajlik, és mindennap döntenünk kell a felkínálkozó lehetőségek között. Néha azt kell mondanunk, hogy most ez a kihívás igazán csábító, de mégsem szeretnénk benne részt venni. Máskor meg, ha meghozunk egy rossz döntést vagy tettünk egy olyan lépést, amiben az egónk sérül, tudomásul kell vennünk, hogy ezek is mi vagyunk. A hibáinkat fölösleges szőnyeg alá söpörni vagy erényként feltüntetni, illetve kimagyarázni, inkább ki kell javítani. Kis jóindulattal nevezhetjük ezt tudatosságnak vagy egy lépcsőfoknak a tökéletesség felé. Az emberi faj alkalmazkodik talán a leginkább a változó világ mindenkori kihívásaihoz. Azokhoz, amelyeket tulajdonképpen önmaga okozott. Ne szépítsünk, a mindenkori világhatalmak úgy avatkoztak be a „fejlődésbe”, hogy parazita módon, mértéktelenül aknázták ki a föld feletti és a föld alatti világot, ide számítva a folyókat, tengereket és óceánokat is. Eszközként az emberi munkaerőt duzzasztották fel, olyan haszonállatok szintjére degradálva, akiknek a megélhetésért cserébe profitot kell termelni. Ez a kapitalizmus vagy tőkés társadalmi rendszer, amelyben a haszon a kiváltságos, párezreléknyi tulajdonost illeti. Ez a mai napig nem változott. Ködösítésként megalkották és fenntartották ideig-óráig a szocializmus névvel jelölt parancsuralmi rendszert, mely semmi más nem volt, mint a legbrutálisabb államkapitalizmus és a föld igazi tulajdonosainak kirablása és felszámolása. Ez sajnos sikerrel járt, és mint anyagi-érzelmi-szellemi veszteséget rögzíthetjük a világ igazi történelemkönyvébe. A nekünk tanított történelemszemlélet teljességgel hamis. Ideológiai manipuláció, megtévesztés, olcsó trükkök ezrei, melyekre sajnos a lebutított emberiség jó ideje vevő. A lényeg az, hogy minél inkább kiszolgáltatottá teszik az emberi „haszonállatokat”, annál kevesebb idejük lesz a valódi valósággal foglalkozni. „Színház az egész világ” – mondta Shakespeare, de úgy tűnik, ezt szinte senki sem vette komolyan. Egónknak tetsző vagy félelmeinket felszabadító díszletek között szédelgünk, és csókolgatjuk azt a láthatatlan kezet, amely bekötötte a szemünket, és megteremtette a virtuális világot. Most az egyik divatos színdarab, amit az egész világon játszanak, a Covid–19 nevet viseli. A nagy sikerre való tekintettel, úgy néz ki, még évekig nem veszik le a műsorról. Arról, hogy ki írta a darabot vagy ki a rendező, csak sejtéseink vannak. Egyesek azt terjesztik, hogy készül az emberiség elpusztítása. Ez sajnos elég logikus forgatókönyvnek hangzik. Ha ezt elfogadjuk, akkor mitévők legyünk? Oltassunk vagy ne oltassunk? Mert úgy néz ki, hogy a vírus erősödik, és mind nehezebb lesz leküzdeni külső segítség nélkül. A vakcina pedig amellett, hogy életet ment, valljuk be, jó üzlet is. Ha csak ebből az utolsó mondatból indulunk ki, akkor mégsem lehet káros, mert ha meghalnánk tőle, az nagymértékben lecsökkentené a profitot. Számomra valószínűbbnek tűnik az, hogy hosszú távon az oltásellenesek az emberiség ritkításának elsődleges célcsoportja. De legyen mindenkinek hite szerint!

Vigyázzanak magukra és egymásra! 

Véleményüket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com címre.