Ausztria katonákat küldhet a magyar–szerb határszakaszhoz
Elképzelhető, hogy Ausztria hamarosan katonákat is küld a magyar-szerb határszakaszhoz segítségképpen az illegális bevándorlók és az embercsempészek megállításához, az erről szóló megegyezés augusztus végén várható – közölte Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter az Ö1 közszolgálati rádió szerdai műsorában.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a katonáknak humanitárius és logisztikai feladataik lesznek.
Doskozil a bevetést azzal indokolta, hogy nemcsak igényeket kell támasztani az unióval szemben, hanem cselekvésre is szükség van. Jelenleg egy delegáció felméri Magyarországon, hogy milyen feladatokat kell ellátni – mondta.
Július közepén Ausztria abban állapodott meg Magyarországgal, hogy húsz rendőrt küld a magyar-szerb határszakaszhoz, így támogatva a magyarországi határvédelmet.
Ernst Gelegs, az Ö1 rádió magyarországi tudósítója szerdán beszámolt arról, hogy a húsz rendőr – köztük három nő – ezen a napon kezdi meg a szolgálatot, amely nekik augusztus 31-ig tart majd, ezt követően érkezik a váltás. A rendőrök feladata az illegális bevándorlók és az embercsempészek megállítása lesz. Minden esetben két osztrák egy magyar rendőrrel járőrözik közösen. A határt gyalog vagy osztrák rendőrségi járművel járják be. Ezek az autók a legújabb megfigyelő-berendezésekkel, hőkamerákkal felszereltek – hangzott el a riportban. Az osztrák rendőrök erőszakot azonban nem alkalmazhatnak, csak önvédelemből. Az elfogott illegális személyeket a magyar rendőrök kísérik vissza a határ szerbiai oldalára.
A tudósító felidézte: emberi jogi szervezetek elmarasztalták Magyarországot amiatt, hogy ellentétes a genfi konvencióval az a magyar gyakorlat, miszerint a szerb határon visszaküldik a menekülteket. Hozzátette: a magyar álláspont szerint mindössze a menekültek „áthelyezéséről” van szó, a visszaküldés nem törvénybe ütköző, mert a kerítés melletti szakasz is magyar terület. Az osztrák rendőrség nem akar részt venni ebben a konfliktusban – idézte Gelegs a magyar-szerb határ menti szolgálat ausztriai vezetőjét.
Ausztriában 2015 első fél évében 28 ezer 500, vagyis több kérelem elbírálása történt meg, mint az idei év azonos időszakában, amikor 25 ezer 700 kérelemről döntöttek. Közülük 14 ezret hagytak jóvá a július közepén ismertetett adatok szerint. A legtöbb kérelem szíriai és afganisztáni állampolgároktól érkezett az osztrák hatóságokhoz.
Nyaralás az abszurdum partján
Az idén nem megyünk a Riviérára. Pedig megtehetnénk, hiszen semmi sem állja utunkat. Sem vámőr, sem határrendész. Áhítozni pedig egyáltalán nem kell, mert a különféle utazási irodák, turistafogó ügynökségek, bepalizási szakemberek csábítóbbnál csábítóbb ajánlatokkal bombáznak, reklámaik és kínálataik besurrannak kéretlenül is, a cybertér tele van a drága és egzotikus tengermartok delejtáncával. De ez tovább is ragozható.
Nem megyünk a francia tengerpartra, mert oda most fagylaltoskocsikban hozzák a válogatás nélküli halált és gázolást, amit gátlástalan fanatikusok osztogatnak. Franciaország hadban áll a terrorizmussal, amelyet egy fölkent honi kommentátor, végeredményben elvakult liberális, a francia forradalom eszméinek – szabadság, egyenlőség, testvériség – megcsúfolásának tart. Látszik, nem volt még ideje kitámolyogni a téveszmék csapszékéből a valóság tengerparti sétányára.
Nem megyünk a honi tengerpartra sem, mert, mint a híradókból és a bőven vetített ellen-reklámfilmekből kitetszik, a tengerpart átalakítása, korszerűsítése, kényelmesítése még nincs befejezve, holott az idény már egy hónapja tombol.
Az ideiglenes szemétlerakók közvetlenül a strandszakaszok szomszédságában rothadoznak, késhegyre menő illetékességi viták folynak annak megállapítására, ki viheti oda a maga szemetét, építkezési törmelékét, illetve ki hordja el és hová, mely kezdősebességgel az egész dzsuvásvilit.
Ezenkívül a honi tengerparton a rendszerváltás óta felütötte a fejét a román gazdasági szellem rákfenéje (mozgatórugója?), az oktalan és gátlástalan nyerészkedés. A maximális árak – minimális szolgáltatások aránypárja érvényes minden vonalon és ponton. Befejezetlen építkezések, bontások és maradvák, torlódás, piszok és nyomor a luxusmanélék és luxusrimák mellett. Akik egyedül mosdanak, mosnak, azok a kezüket dörzsölő megvesztegetett és megvesztegető kis oligarchák. Az állapotok rontói.
A tengerpart tehát elesik, pedig mondják, a bolgár csodás és megfizethető, de nem verek hírt a másik országnak, mikor a magunkéról igazat szólhatok. Be kell azonban vallanom, hogy a Năvodari-Mamaia-Óvám közötti paradicsomban a rendszernek az ő változása óta nem voltam. Semmi és senki nem tudott meggyőzni, hogy rászánjam magam a nagy kalandra, vagy hogy újra átéljem az egykori tengerparti nyaralások litoralitiszét. (Ez a betegség neve, magyarul talán úgy mondanám: kóros r. tengerpartiság.)
Azóta azonban voltam néhányszor a Földközi-tengeren vagy annak melléktengerein, ahová a teljes csönd és területen kívüliség, a nyugalom és az édes semmittevés vonzott. Meg is találtam azokat hiánytalanul. Ámbátor orvosaim óvnak attól, hogy 65 év felett túl sokat napozzak, süttessem a hasam a déli nappal, túl sokat bújjak a tenger vizébe vagy egyéb szabadságot jelentő cselekvésbe bonyolódjam. Eleddig ezeket a tanácsokat sikerült megkerülnöm, de most már óvatosabb leszek, hiszen a tengerekből nem zöld békaemberek fognak felbukkanni, hanem afgán hajótöröttek, és szemrehányást kell tennem az egykori iskolámnak, hogy orosz és angol, francia vagy német helyett miért nem tanítottak afgánul, arabul, fárszi (újperzsa) nyelven és szomáliul. Így nem tudok velük értekezni, nem tudom az európiai kultúrából kiszakadva magamat hozzájuk integrálni, nem is szólva arról, hogy folyton elfelejtek vallást váltani, pedig naponta elhaladok a vásárhelyi minaretek és mecsetek előtt, honnét „kihallatszik az utcára a szép muzsikaszó”.
Mindenesetre be fogok szólni Florea polgármester csapatának, hogy még idejében szerezzen be fordítógépet az esélyegyenlőség nevében, és szereljék is fel, ha Brüsszel ideküld néhány száz dél-szudáni és felsőszír önkormányzati képviselőt, akik a marosvásárhelyi metropolitain övezethez tartoznak, és alanyi jogon a tanács tagjai lesznek a 2020-as választásokat követően. És iktassa a tanács a kötelező munkaszüneti napok közé a ramadant is.
