Jelenleg legalább három dolog is borzolja a kedélyeket: egyrészt a „párhuzamos oltókampány”, továbbá a belügyi alkalmazottak oltásával kapcsolatos adatok nyilvánossá tétele, és végül a Szeben megyei kórházban történtek kapcsán indított vizsgálat.
Egy éve tart a járvány, és az illetékesek még mindig képtelenek megfelelően kezelni a teszteléssel, oltással, betegellátással kapcsolatos problémákat. Közel egy hónapja az egészségügyi tárca vezetője nyilvánosan jelentette be, hogy utánajárnak azoknak az eseteknek, amikor egyesek – nem kevesen – soron kívül kapták meg a Covid–19 elleni vakcinát, ami miatt január 30-tól el kellett halasztani az előjegyzett krónikus betegek beoltását. A miniszter akkor azt mondta, hogy ilyen esetek többé nem fordulhatnak elő, s ha mégis, annak komoly következményei lesznek. A héten azonban ismét arról cikkezik a bukaresti sajtó, hogy a például a bukaresti oltóközpontok háromnegyede nem jelenik meg a hivatalos előjegyzési portálon, emiatt aztán aki előjegyeztetné magát, sosem talál szabad helyet, időpontot. Vagyis „zárt rendszerben” működtetik az oltópontok nagy részét, a beoltottak kétharmada viszont éppen ilyen „kiváltságos módon” jut időponthoz és kapja meg a vakcinát.
Vajon miért nem csodálkozunk, hogy világjárvány esetén az oltáskampányt sem lehet rendezetten, átláthatóan, vagyis úgy levezényelni, hogy a korrupciónak még a halvány gondolata se merülhessen fel? Az ország uniós viszonylatban jól áll a beoltottak számát illetően, de nem mindegy, hogy miként érik el a lakosság átoltottságára vonatkozó mutatókat. Az uniós szabályok világosan megmondják, melyek az elsőbbséget élvező lakossági kategóriák.
Másfelől épp az átláthatóság, amire Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter hivatkozik, verte ki a biztosítékot a belügyiek körében, az egészségügyi tárca ugyanis közzétette a belügyminisztériumi alkalmazottak részletes tesztelési és oltási adatait, például a lakcímeket. Ezt az eljárást a kormány ellenőrző testülete vizsgálja, az egészségügyi tárca meg a nagyszebeni megyei kórház egyik alkalmazottjának névtelen nyilatkozatai alapján ellenőrzi, hogy a kórház intenzív terápiás osztályán miért hunytak el a koronavírusos betegek, akiket állítólag benyugtatóztak és megkötöztek. Ez utóbbi esetben a vádhatóság is vizsgálatot indított emberölés miatt.
Azt még vélhetően nem vizsgálja senki, vagy nem túl alaposan, hogy mennyiben sérül a krónikus vagy akut betegek egészségügyi ellátáshoz való joga, a beutalt betegek (koronavírusosak és nem csak) látogatási tilalma miatt milyen mértékű az egészségügyi dolgozók körében a betegekkel szembeni visszaélés. És ki tudja, még mire derül fény az elkövetkezőkben…
