Aratják az árpát, a hónap közepén következik a búza

Szentgericén működik az egyetlen társas gazdaság megyénkben, amely a fordulat után, 1991-ben 18 gazdával alakult.

Fotó: Nagy Tibor

Szentgericén működik az egyetlen társas gazdaság megyénkben, amely a fordulat után, 1991-ben 18 gazdával alakult. Aztán 1995-ben 7-8 család kivételével majdnem az egész falu beállt. Jelenleg 564 hektáron gazdálkodnak, a nyilvántartásban 250 család szerepel. Mitől működőképes Szentgericén a társas? – tettük fel a kérdést Bőr Béla elnöknek, aki 2011-től vezeti a társas gazdaságot, és akit éppen az aratásra készülve találtunk az irodában. Jelenleg az őszi árpa aratása folyik, a búza csak július közepére érik be.

Nem adjuk fel…

– Azért működőképes a társas, mert ilyen az emberek hozzáállása, a vezetőség végezte a dolgát, a profitból saját gépeket – traktort, kombájnt, vetőgépet, vegyszerezőt, tárcsát – vásároltunk. Azt is mondhatnánk, hogy az emberek bizalma tartotta egyben a társast. Működése alatt két család és az egyház lépett ki. Én 2011-től vettem át az irányítást, addig Balogh Mihály mérnöknek voltam a brigádosa. Jelenleg 350 hektár szalmásgabonát – búzát, tritikálét, őszi árpát, zabot –, 91 hektár kukoricát, 22 hektár cukorrépát, krumplit, takarmánynövényeket, lóherét, lucernát, kerepet termelünk. Sokkal gazdaságosabb egyben művelni a földet, mint darabonként, erről az emberek meggyőződhettek. A föld 65 százaléka hegyes-dombos, másod-, harmadosztályú terület, 35 százaléka a Vécke-patak mellett első osztályú, jó termőföld. Ha nem lenne a társas, a gyengébb földeket meg sem művelnék. De mi nem adjuk fel, minden földet megdolgozunk – mondta Bőr Béla.

Drága a művelés, kicsi a nyereség

A társasban 5 gépész, egy raktáros, két könyvelő, egy brigádos és egy adminisztrátor dolgozik alkalmazottként. Ami az idei évet illeti, a társas elnöke elmondta, hogy nagyon sok gondjuk volt a gombabetegségekkel, a fuszáriózissal és a barnarozsdával, ami a leveleket és a kalászt támadta meg. Bár minden évben végeznek vegyszeres kezelést, idén nagyobb mennyiségben volt erre szükség. A vegyszerek megvásárlása pluszkiadást jelentett. 200 hektár szalmásgabona vegyszeres kezelése 47.000 lejbe került. A vetőmag és a vegyszerek ára 270.000 lej, amit csak ősszel fizetnek ki a forgalmazóknak.

Az elnök elmondta, hogy a föld megművelése nagyon sokba kerül, például egy hektár kukorica megművelése 2000 lejben áll, a társas tagjainak csak szedni kell a kukoricát. Tavaly ősszel 10-11.000 kilogramm kukorica termett, amiből 8000 kg szem lett. Tonnája 650 lej volt, tehát 8 tonnára 5.200 lejt lehet számítani, ami azt jelenti, hogy a befektetésnek több mint kétszerese térült meg.

A cukorrépa, a cukorgyáriak állítása ellenére, nem kifizetődő. Tavaly csak 15 hektáron termeltek cukorrépát, idén ismét próbálkoztak. Tavaly 55,66 tonna volt a hektáronkénti átlagtermés, 1050 tonnát szállítottak le, amiből 22 százalék veszteséget számítottak le, így csak 834 tonnára fizették ki a 28,66 eurót tonnánként. A cukorrépa-termesztésen 21.000 lej bukás volt.

Tavaly 600 kilogramm búzát kaptak a gazdák

– Akkor mi a jövedelmező? – tettük fel a kérdést. – Szinte semmi sem jövedelmező. Idén nem lesz jó minőségű a búzánk, mert megtámadta a betegség, 30-40 százalékban károsodtak a gabonatáblák. Tavaly hektáronként 600 kiló búzát sikerült kiosztani az embereknek, idén a termés függvényében alakítjuk az osztalékot. A tavalyi nyereségből vettünk egy új traktort, s a kicsi pénzünk ráment. Idén úgy néz ki, hogy a szalmásgabonánál nem lesz nyereségünk – mondta Bőr Béla, majd Tamás János hozzátette, hogy is lenne nyereség, amikor régebb egy kilogramm búzáért 5 liter gázolajat lehetett vásárolni, most 10 kg búzáért adnak egy liter motorinát.