2021. november 28., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Koraszülöttek világnapja

November 17. a koraszülöttek világnapja, aminek a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontja minden évben kiemelt figyelmet szentel. Marosvásárhelyen A koraszülöttségről tabuk nélkül címmel szerveztek beszélgetéssorozatot november 4-13. között, amikor a téma különböző vetületeit világították meg orvosok, fejlesztő szakemberek és érintett szülők segítségével. 


Fotó: Nagy Tibor (archív)



Mikortól számít koraszülöttnek egy baba? Mi jellemző rá? Mire kell figyelni? Mit tehet érte az orvos, a fejlesztő szakember, az édesanya, a család? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni a Koraszülöttség orvosi szemmel című online beszélgetésen a szakemberek: dr. Mózes Csilla Brigitta szülész-nőgyógyász rezidens, dr. Simon Márta neonatológus főorvos, dr. Simon-Szabó Zsuzsánna neonatológus szakorvos, gyermekgyógyász rezidens, dr. Lorenzovici Anna családorvos és dr. Gogolák H. Andrea Réka szemorvos.

A Gyulafehérvári Caritas honlapján elérhető közlemény szerint a koraszülött babák olyan újszülöttek, akik különféle okokból a 24-36. terhességi hét között jönnek a világra, születési súlyuk nem éri el a 2500 grammot, de meghaladja az 500 grammot. Alulfejlett szerveik miatt nehézséget okozhat számukra a légzés, evés, illetve a nyelési és légzési funkciók összehangolása, vércukorszintjük fenntartása, testhőmérsékletük, víz- és sóháztartásuk szabályozása. Éretlenebbek a szerveik, az immunrendszerük, fokozottabban ki vannak téve a fertőzéseknek, és a születést követően hetekig vagy hónapokig kórházi ellátásra szorulnak. A túlélési esélyük növekvő irányt mutat, 1995 óta 40%-kal, 2006 óta pedig 53%-kal növekedett az életben maradási arányuk – olvasható a The Guardian napilapban közölt, a „korababák” túlélési esélyeiről szóló tanulmány kapcsán – mutatnak rá a közleményben.

Az előző koraszülés a legnagyobb rizikótényező

A Koraszülöttség orvosi szemmel című online beszélgetés házigazdája, Mezei Borbála, a Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjának a vezetője elsőként dr. Mózes Csilla Brigitta szülész-nőgyógyász rezidens orvosnak adta át a szót, aki a koraszülés lehetséges okairól, a kockázati tényezőkről beszélt. Mint mondta, koraszülésnek nevezzük a terhesség betöltött 24-37. hete között bekövetkezett születést. – A koraszülések több mint felében sem a kiváltó okot, sem a rizikófaktort nem tudjuk azonosítani. Több évtizedes kutatások zajlanak ebben a tekintetben, amit biztosan tudunk, hogy egy multifaktoriális eredetű kórkép, több tényező együtthatásának a következtében jelentkezik. A hajlamosító tényezőket nagyrészt ismerjük, ilyenek többek között a korábbi koraszülések, spontán vetélések a kórelőzményben, a méh fejlődési rendellenességei, a méhnyakat ért trauma, súlyos anyai betegségek, például vese- vagy szívbántalmak, a hüvelynek a bakteriális fertőzései. Ugyanakkor előfordul genetikai hajlam is, de közrejátszhat az anya túl fiatal vagy túl idős kora is – mutatott rá a szakember.

Hozzátette, az előző koraszülés képezi tulajdonképpen a legjelentősebb rizikótényezőt, akinek már volt egy koraszülése, annál mintegy15 százalékra tehető az esély, hogy a következő baba is határidő előtt jön a világra, ha két koraszülés volt előzőleg, akkor ennek az esélye 30 százalékra emelkedik, ha három, akkor már 45 százalék.


Fotó: Mentsétek Meg a Gyermekeket 



Az anyaméhben töltött minden hét, minden nap számít

Dr. Simon Márta neonatológus főorvos rámutatott, minden baba, aki a 37. hét előtt jön a világra, koraszülött, viszont ez egy igen széles skála, hiszen nem mindegy, hogy a 34-36. héten vagy a 28. hét tájékán látja meg a napvilágot a csecsemő. – A magzat életében egyik hétről a másikra jelentős változások történnek a fejlettség, érettség tekintetében, ezért az anyaméhben töltött minden hét, minden nap számít. Az igazán veszélyeztetettek a 32 hétnél korábban világra jött babák, főként a 28. hét táján – ami mérföldkő –, ezeknek valamennyi szerve annyira éretlen még, hogy többszintű támogatásra van szükség ahhoz, hogy egyáltalán életben maradjanak. Az érettségi fok nagyon sokat számít, aki a terminushoz már közel van, például a 34-36. hét között, őket már úgy is emlegetjük, hogy késői koraszülöttek, ők már szinte úgy „viselkednek”, mint az időre világra jött társaik, persze vannak bizonyos hiányosságok az adaptációjukban, de az anyuka mellé lehet tenni őket, mert boldogulnak. A 32. hétben világra jöttek esetében már nehezebb a helyzet, már az egyszerűnek tűnő dolgokban is, mint az etetésük, problémákba ütközünk – világított rá a neonatológus.

Heteket, hónapokat töltenek kórházban

A „korababák” testi jellemzőiről szólva dr. Simon Márta megjegyezte, gyakran az is sokkszerűen éri az anyukákat, amikor meglátják az időre született babát, hiszen ráncos, vörös, lilás a bőre. A koraszülött, minél korábban jön a világra, annál inkább hasonlít egy magzatra. Nagy a feje, a végtagjai rövidek, a törzse szintén, nincs porc a fülében, semmilyen tartása nincs a fülének. A nagyon pici koraszülöttek, akik a terhesség 26. hete előtt jönnek a világra, nem képesek kinyitni a szemüket, ugyanakkor átlátszó, vékony, vöröses a bőrük, szinte kocsonyásnak tűnik az első napokban. Nincsenek kifejlődve a körmök, és a külső nemi szervek sem hasonlítanak a későbbiekre.

A szakember szerint sok tényezőtől függ, hogy meddig kell egy babának az intenzív osztályon maradnia, egyrészt attól, hogy mennyire korán jött a világra, másrészt attól, hogy az éretlenségéből vagy akár bizonyos utólagos komplikációk miatt milyen problémák lépnek fel a bentléte alatt. – Általában azzal biztatjuk az anyukákat, hogy amennyiben semmiféle komplikáció nem lép fel, a szülés várható időpontjában valószínűleg haza tudnak menni. Lelkileg fel kell készülni, hiszen nehéz hosszú időre beköltözni a kórházba, hetekre vagy akár hónapokra – fogalmazott a neonatológus.

A szülő hozzáállásán sok múlik

A neonatológus kifejtette, előfordulhat, hogy utólag, hosszú távon fellépnek ezeknél a gyerekeknél a koraszüléssel összefüggésbe hozható szövődmények, problémák, viszont soha nem tudják előre megmondani egy koraszülöttnél, hogy milyen irányba fog fejlődni, az egyéni fejlődés tekintetében jelentős eltérések vannak, illetve a későbbiekben nagyon sok múlik a szülő hozzáállásán. A szülőknek a szakemberek mindig elmondják, nagyobb a kockázata annak, hogy a későbbiekben bizonyos gondok merülhetnek fel, a gyerek esetleg később tanul meg beszélni, vagy a mozgásával, látásával, hallásával adódnak problémák, viselkedési zavarok jelentkeznek. A kockázatok ismertetése mellett azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy mennyire fontos, hogy a kórház elhagyása után miként foglalkoznak a babával, hiszen az idegrendszere azután fejlődik ki, és az, hogy milyen ingerek érik, jelentősen befolyásolja ezt. A főorvos ugyanakkor elmondta: fontos tudatosítani a szülőkben, hogy figyeljenek a korrigált életkorra, ugyanis másként túl nagyok lennének az elvárások a gyerekkel szemben, és ez frusztrációt szül. A szülők amúgy is hajlamosak a környékükön lévő más gyerekekhez hasonlítani a sajátjukat, elkeseríti őket, ha lemaradást észlelnek, és gyakran ahelyett, hogy a megoldásokat keresnék, elszigetelődnek. Tudatosítani kell a szülőkben, mennyire fontos, hogy időben elkezdjék a korai fejlesztést, hogy a megfelelő stimulálásban részesüljön a gyerek, eljárjanak vele gyógytornászhoz, gyógypedagógushoz, és ők maguk is megtanulják, mit tehetnek otthon a baba fejlesztése érdekében. Dr. Simon Márta hozzátette, ők általában akkor engedik haza a kórházból a babát, ha a testsúlya már 2 kg körül van, és látják, hogy gyarapszik, illetve azt, hogy összeszokott a baba-anyuka, az édesanya megbarátkozott a gondolattal, hogy a gyermeke különlegesebb gondozást igényel.

A járványhelyzet óvatosságra késztet

A neonatológus elmondta, a járvány előtt arra biztatták az anyukákat, hogy minél több időt töltsenek az intenzív osztályon lévő „korababával”, nyúljanak hozzá, beszéljenek hozzá. Most azonban, a járványhelyzet miatt, ezen a téren is szigorítani kellett, hiszen fennáll a veszély, hogy bekerül a vírus az újszülött- intenzív osztályra. Az édesanyák most is bemehetnek naponta 2-3-szor, de rövid időre, és a nap többi részében többnyire csak elviszik a lefejt tejet.

A családorvos a család támasza kell legyen

Dr. Lorenzovici Anna hangsúlyozta, családorvosként a koraszülöttek egészségi állapotának és fejlődésének a követése mellett egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a család támasza legyen. – Nagyon fontos feladatunk van abban, hogy az anyukák megtanuljanak újra bízni magukban, rájöjjenek, nem ők a hibásak a kialakult helyzetért, illetve a gyereknél észlelt esetleges lemaradásokat ne tragédiaként fogják fel. A neheze a kórházban volt, arra kell összpontosítanunk, hogy a továbbiakban a kisgyerek a normális élet felé haladjon, ne legyen örök életére bélyeg rajta, hogy ő „korababa”.

Családorvosként ugyanakkor másik fontos feladatunk, hogy a rendszer útvesztőiben segítsünk eligazodni az anyának, hogy egy adott problémával kihez forduljon, esetleg szakorvossal hozzuk kapcsolatba, illetve olyan fejlesztési lehetőségek felé irányítsuk, amelyek segítenek a babának abban, hogy behozza az esetleges lemaradást – fejtette ki a családorvos.

Dr. Simon-Szabó Zsuzsanna gyermekorvos arról beszélt, előfordul, hogy a koraszülött babák a későbbiekben fogékonyabbak lesznek az egyes gyermekkori betegségekre, viszont nem lehet általánosítani, ez is számos tényező függvénye.

Dr. Gogolák H. Andrea Réka szemorvos elmondta, a 32. hét előtt született, valamint az ajánlások szerint az 1500 grammosnál kisebb súlyú babákat is kötelező módon meg kell vizsgálja egy szemorvos, még a kórházban. Elsősorban azért fontos ez, mivel a retinának, az ideghártyának az erezettsége csak a negyvenedik hét körül fejeződik be, és minél korábban születik meg a baba, ez annál fejletlenebb. Súlyosabb esetekben ideghártya-leválás következhet be, emiatt elengedhetetlen a szűrés.