Általános tudnivalók az igazságszolgáltatásról (II. rész)
Jelen cikkünkben folytatjuk a romániai igazságszolgáltatási rendszer – és nem csak – általános ismertetését, kitérve azokra a kérdésekre is, amelyek a gyakorlatban sokszor felmerülnek a „laikusok” részéről.
Jelen cikkünkben folytatjuk a romániai igazságszolgáltatási rendszer – és nem csak – általános ismertetését, kitérve azokra a kérdésekre is, amelyek a gyakorlatban sokszor felmerülnek a „laikusok” részéről.
Összefoglalva és kiegészítve az előző cikk igazságszolgáltatási szereplőkre vonatkozó lényegét:
1. A bírósági ügyekben a bíró (judecător) szerepe a peres ügyekben való döntés. A bíró lehet egyesbíró (egyszemélyes tanács) de dönthet tanácsban (complet de judecată), általában fellebbezésekkor vagy munka- és társadalombiztosítási perekben, amikor specializált ülnökökkel (asistent judiciar) együtt dönt.
2. Az ügyvéd a peres felek bármelyikét képviselheti. Itt beszélni kell a hivatalból kirendelt védőről is (avocat din oficiu), büntetőügyekben bizonyos esetekben a nyomozóhatóságnak (rendőr, ügyész) vagy a bíróságnak kötelező hivatalból védőt kirendelni (pl. letartóztatás, előállítás, fellebbezések, ha börtönbüntetésre ítélt személyről van szó stb.). Anyagilag hátrányos helyzetű személyek esetében, polgári perben, az ügyvédi kamara is biztosíthat védőt, vagy, ha az illető személy érdekeit nem képes valamilyen okból hatékonyan képviselni, hivatalból kirendelt ügygondnokot (curator). A hivatali ügyekben az ügyvédi díjat az állam előlegezi meg az Igazságügyi Minisztérium vagy a Belügyminisztérium erre elkülönített pénzalapjaiból. Annak ellenére, hogy a hivatalból kijelölt ügyvéd díja elég alacsony, és mind a kinevezése, mind a tevékenysége sokszor csak formalitásnak tűnik a kívülálló számára, személyes tapasztalatokból és a kartársakéból kiindulva elmondhatjuk, hogy legtöbbjük nagyon komolyan veszi a hivatali ügyet is, legjobb tudása és hozzáértése szerint jár el, ugyanúgy, mint a jobban megfizetett alkalmazott ügyekben. Ennek több gyakorlati-pszichológiai oka is van: elsősorban az, hogy a legtöbb hivatali ügy büntetőügy, amiben egy személy élete nagyon komolyan érintve lehet, tehát hatalmas a felelősség és az általában fiatal, de felkészült, lelkes ügyvéd bizonyítani szeretne, még a látszatát is elkerülve annak, hogy ha nincs jól megfizetve, akkor nem dolgozik jól. Természetesen – és sajnos – vannak kivételek is.
3. Az ügyész a társadalom érdekeit képviseli, mind büntető, mind bizonyos polgári vagy közigazgatási perekben (pl. gyámság alá helyezés esetén fokozottan felügyeli az eljárás törvényességét, az állam elleni kártérítési perekben jogtalan fogva tartás vagy nyomozás esetén az államot képviseli, parlamenti, helyhatósági választásokkal kapcsolatos perekben is részt vesz).
4. A per lefolyását a jegyzőkönyvvezető/törvényszéki- bírósági jegyző (grefier) veszi jegyzőkönyvbe, de emellett minden, a bírósági eljárással kapcsolatos járulékos és adminisztratív teendőt elvégez, szerepe nagyon fontos, az orvost kiegészítő főasszisztenséhez hasonlítható.
A bírósági eljárás külső, de nem kevéssé fontos elemei a bírósági végrehajtó, a bírósági szakértő, a felszámolóbiztos, a közjegyző, a jogtanácsos valamint a fordító/tolmács.
5. A végrehajtó (executor judecătoresc), mint az elnevezése is mutatja, a jogerős és végrehajtható döntések végrehajtásával, gyakorlatba ültetésével foglalkozik, ugyanakkor végrehajtó által lehet hitelesen iratokat/felszólításokat kiközölni, ezt a közlési formát bizonyos esetben a törvény meg is követeli (pl. a híres 10-es törvényes államosított ingatlanok visszaigénylésével kapcsolatos perekben vagy a kereskedelmi fizetési meghagyási eljárások előzetes fázisában). A végrehajtó feladata egyáltalán nem hálás szerepkör – gondoljunk csak egy kilakoltatási perre –, viszont elengedhetetlen fontosságú hiszen egy megnyert, de végrehajthatatlan per gyakorlatilag nem ér semmit.
6. A bírósági szakértő (expert judiciar) az Igazságügyi Minisztérium által engedélyezett szakértő, aki valamilyen tudományos, technikai területen specializálódott, és akit szükség esetén bizonyos, a illető szakterülethez tartozó kérdés tisztázása érdekében rendel ki a bíró. Pl. létezik ingatlanszakértő, ingatlanfelértékelő, topográfus-földfelmérő, törvényszéki orvostani szakértő, könyvelésügyi szakértő, írásszakértő stb. Ezeknek a szakértőknek, illetve munkájuk díját a felek állják vagy büntetőügyekben az állam előlegezi meg, majd igényli vissza az elítélten.
7. A felszámolóbiztos (lichidator) a csőd/csődvédelem/felszámolás alá került társaságokat képviseli – a törvényes ügyvezető mellett vagy azt helyettesítve – a törvényszéki felszámolási eljárásban a cégre vonatkozóan minden rajta keresztül történik.
8. Az egyik legismertebb igazságügyi szakma a közjegyző (notar public), amelynek alapfunkciója a közhitelesség biztosítása. Általában akkor kéri a törvény az iratok hiteles formáját, amikor az ügylet fontosságára való tekintettel egy pluszbiztosíték beépítése szükséges (pl. ingatlan-adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, alapítvány létrehozása stb.) Fontos megjegyezni, hogy a román jogrendszerben ügyvéd nem hitelesíthet ingatlan-adásvételi szerződést ellentétben a magyarországi szabályozással, ahol az ügyvéd tevékenysége – ebben a tekintetben is – sokkal szélesebb skálán mozog.
9. Jogtanácsos (jurist, jurisconsult): minden felsőfokú jogi képesítéssel rendelkező személy, ha munkaszerződéssel mint jogász áll alkalmazásban, jogtanácsosnak minősül, kvázi az alkalmazó cég ügyvédje, viszont más számára jogi tevékenységet munkaszerződés hiányában nem végezhet ez „zugügyvédkedésnek” minősül.
10. Fordító vagy tolmács (traducător, interpret) lehet bármilyen, legalább gimnáziumi végzettséggel rendelkező személy, ha leteszi az Igazságügyi Minisztérium által szervezett vizsgát, és megkapja ugyanettől az intézménytől a fordítói/tolmácsengedélyt. Fontos megjegyezni, hogy az iratokat nem kell minden esetben közjegyző által hitelesített formában fordíttatni, csak hogyha a törvény ezt elrendeli. Azt is le kell szögezni, hogy a közjegyző nem magát a fordítást hitelesíti – nem is teheti ezt, hiszen nem ő végezte a fordítást –, hanem a fordító aláírását, vagyis azt, hogy az illető fordító rendelkezik fordítói engedéllyel, és ő írta alá a lefordított iratot. Büntetőperben – mind a nyomozati szakaszban, mind a bírósági szakaszban – ingyenes tolmács – vagy akár fordítás – elrendelése kötelező, ha az érintett személy nem ismeri az eljárás nyelvét.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
