Állatkertfejlesztés apró lépésekkel

A marosvásárhelyi tanács szeptemberi ülésén jóváhagyta

egy szénacsűr és egy faraktár, valamint a főkapu mellett egy emléktárgyakat forgalmazó bolt megépítését az állatkertben. Az utóbbi az alapító igazgató, Rend László nevét fogja viselni. Horaţiu Gorea igazgató a fejlesztési tervekről számolt be a Népújságnak. 

– Sokat vártunk erre a jóváhagyásra, hiszen egy olyan állatkertben, amely ad magára, létezik egy  emléktárgyakat, játékokat, állatokkal kapcsolatos könyveket, képeslapokat és más tárgyakat forgalmazó üzlethelyiség. Ez nemcsak a látogatókat szolgálja ki, hanem többletjövedelmet is jelent az állatkerteknek – mondta kérdésünkre az igazgató.

A kétszintes épület közvetlenül a bejárat mellett, a jelenleg irodáknak és a jegypénztárnak helyet adó épülettel szemben lesz. A beruházás értéke héával együtt mintegy 1 millió lej. Az emeleten előadóterem lesz, ahol különböző oktatási tevékenységeket lehet majd folytatni. A másik beruházás is szükséges, ugyanis a kérődzők, különösen az elefántok igen jó étvágyúak, és a számukra szükséges szénát már nem igazán van ahol tárolni. Az elefántház fűtését  fáskazán biztosítja, így az épület ezt a két célt szolgálja majd. A kivitelezéséhez szükséges felbecsült érték 361.000 lej. Az említetteken kívül ottjártunkkor néhány kifutóban sziklakőből kirakott itatók készültek, és az egzotikus madarak, halak, illetve a pálmaház tetőzetét javították. Az utóbbi az állatkert saját költségvetéséből, mint-egy 200 ezer lejből valósul meg. 

Az igazgató elmondta, hogy jóval többet tehetnének, azonban a jelenlegi szervezési formában ez jogilag lehetetlen, ugyanis a polgármesteri hivatal egy igazgatóságaként működnek, és ez azt jelenti, hogy a bevétel a városi költségvetésbe kerül, onnan pedig kevés jut vissza, illetve bármilyen vásárlást, netán beruházást csak versenytárgyalással tehetnek meg, ami jó esetben akár fél évig is elhúzódhat. Az idén több százezer látogatója volt az állatkertnek, de ezt nem tükrözi a rendelkezésére bocsátott pénzkeret. Szerinte a legjobb az lenne, ha a lengyelországi vagy akár a magyarországi állatkertek (például: Szeged, Nyíregyháza, Debrecen, Wroclaw) mintájára közhasznú, nem nyereségcélú kft.-ként, önálló költségvetéssel  működne az egység, de ez nem lehetséges, mivel ilyen jellegű gazdasági létesítmény létrehozására nincs törvényes lehetőség Romániában. 

Ehhez hasonló az alapítvány, így, amennyiben ez létrejönne, és a város átadná az állóeszközöket, az ingóságot ennek a szerveződésnek,  lehetőség lenne akár komoly pályázatokon is részt venni, mi több, akár a Maros Megyei Tanácstól is támogatást igényelni, ugyanis – a látogatottságot illetően – az állatkert nemcsak marosvásárhelyi, hanem megyei érdekeltségű turisztikai létesítmény is – mondta, majd hozzátette: konzultálva más állatkertek igazgatóival, az is kiderült, hogy egyik állatkert sem tudja saját bevételéből fedezni az ellátást, így a tulajdontól, illetve a működtetőtől függetlenül lehetőséget teremtenek a bevételi források növelésére, illetve a pályázásra. Példaként elmondta, hogy a budapesti állatkert nemrég 50 millió eurót kapott a magyar kormánytól, ugyanakkor még 100 millió eurós uniós támogatásra pályáztak sikeresen fejlesztési projektre. (Sz.m.: mint ismeretes, a budapesti állatkert átvette a megszüntetett Vidámparkot, és ezen a helyen bővítik az egységet.)

Ezenkívül az állatkertek működtetésére vonatkozó törvény kötelezővé teszi az oktató-nevelő jellegű tevékenységek szervezését és a kutatómunkát. Egyikhez sincs sem személyzeti, sem anyagi keret, és a látható fejlesztésekkel emiatt is haladnak lassan – mondta az igazgató, majd hozzátette: az újdonság az lesz, amikor – várhatóan a jövő hónapban – működésbe helyezik az elektronikus belépőkártyát. Ez már korszerű... a többire még várni kell! – tegyük hozzá.