2020. október 25., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Parkinsin-kórt korai stádiumában nem könnyű felismerni.


1997 óta április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, a kór klinikai tünet-együttesének első leírója. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség.

A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein – ma sem pontosan ismert okokból – bekövetkező idegsejt-elfajulás miatt kialakuló betegség. Korai stádiumában nem könnyű felismerni, sajátos tünetei: a végtagok apró és gyors remegése, halk beszéd, maszkszerű arc, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió fokozatosan jelennek meg. A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előre haladtával azonban egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak.

A Parkinson-kórban világszerte legalább hatmillióan szenvednek, s a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak. Az inkább férfiakat sújtó, csak kis százalékban genetikai eredetű betegség általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegednek meg 40. életé-vük betöltése előtt.

A betegek agyában az életévek szaporodásával megfogyatkozik a dopamin, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyaga. Tavaly amerikai kutatók azonosították a kórt kiváltó molekuláris mechanizmust. Úgy vélik, a Parkinson-kór agyi energiakrízissel indulhat el évekkel a tünetek felbukkanása előtt. A betegség látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejt-csoportok túlzottá vált aktivitása okozza. Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék.

A Parkinson-kór kifejlődését elsősorban gyógyszeres kezeléssel lehet féken tartani. A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát. Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják. Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé. A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik. A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia. A Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek helyreállítására is áttörést hozhat az őssejtkutatás.