Afrikai harcsát tenyésztene

Közel négymillió euró az értéke annak a példaértékű beruházásnak, amire a gyulakuti születésű Gálfalvy Zoltán nyert pályázatot. Az ötlet nem mindennapi, a vállalkozó haltenyészetet és feldolgozót indít. 

Az ország egyik legkorszerűbb és legkomplexebb ilyen jellegű üzeme épül Gyulakután, egy 2,67 hektáros területen. A vállalkozó 2013-ban pályázott az Európai Halászati Alapnál, és közel négymillió eurót nyert. A beruházás nyolcvan százalékban elkészült, a határidő december 31. – újságolta lapunknak Gálfalvy Zoltán, aki a piac alapos feltérképezését követően úgy döntött, afrikai harcsát fog tenyészteni, majd piacra dobni. A korszerű üzemben az ikráztatástól a nevelésen és a feldolgozáson át a filézésig és a csomagolásig minden egy helyen zajlik majd, és csomagolt halfilé kerül a vásárlókhoz. A vállalkozó elmondta, több szempontból is előnyös az afrikai harcsa. Rezisztens fajta, azaz gyorsan, viszonylag egyszerű körülmények között nő. Számára 28 Celsius-fokos az ideális vízhőmérséklet, és csak 15 Celsius-foknál hidegebb vízben fenyegeti a pusztulás veszélye. Nem dominál húsában az erős, jellegzetes halíz, ami miatt sokan lemondanak a halfogyasztásról. Ugyanakkor csupán egy százalék a húsának a zsírtartalma és teljesen csontmentes, nincsenek pikkelyei – sorolta a választás miértjeit a vállalkozó. A beruházás része egy biomasszával működő kis erőmű, ami a hő- és elektromos energiát biztosítja. Az energiatakarékosságra nagy szükség lesz, ugyanis az üzemnek óránként 150 kW-os  fogyasztása lesz. A gyulakuti üzemben nem halastavakat, hanem betonmedencéket alakítanak ki és a vízzel is takarékoskodnak majd, egy jellegzetes, a szennyvíztisztító berendezéseknél használt technológiához hasonló eljárással fogják a vizet kezelni. Az üzemben nem csak szezonális, hanem folyamatos termelés fog zajlani, háromhetente történik majd az ikráztatás, a kapacitása lehetővé teszi napi három tonna halhús előállítását. Érdeklődésünkre Gálfalvy Zoltán elmagyarázta: a tervek szerint évente hatszáz tonna halhúst állítanának elő, ami egy 500 hektáros halastó éves termelésének felel meg. Hétféleképpen feldolgozott termék kerül majd a vásárlókhoz, többek között filézett hal, ennek zsigerelt változata, ami a halászléhez szükséges. Ugyanakkor a technológia része egy darált halhús készítésére alkalmas berendezés, illetve egy füstölő is, így füstölt halhús is bővíti majd a termékskálát. A projekt része egy másfél tonnás hűtőautó vásárlása, így a vállalkozó első lépésben Románia területén tervezi az értékesítést. – A csomagolt halhúsra 

7–8 napos szavatosságot tudunk adni, ezért – tegyük fel –, a hűtőautó egyik nap elindul Székelyföldre, másik nap pedig Kolozsvár vagy Brassó irányába. Ha ez nem válik be, akkor B tervként jön szóba Magyarország vagy a nyugati országok piaca – avatott be elképzeléseibe a tulajdonos. Megtudtuk, hogy Magyarországon az afrikai harcsahús kilója 2800 forint, a tervek szerint itthon 25 lej körül lehet majd értékesíteni  a csomagolt filé kilóját. Annak ellenére, hogy az üzemben a halak etetésétől a filézésen át a csomagolásig minden automatizált lesz, a vállalkozónak munkaerőre is szüksége lesz, legkevesebb tizenhét alkalmazottban gondolkodik. Elsősorban a feldolgozási fázisban szükségeltetik majd emberi kéz, hiszen az jóval tisztább munkát végez, mint a gép – fűzte hozzá a vállalkozó.