A közelmúltban kiemelt figyelmet kapott a sajtóban az a hír, hogy az adóhatóság elkezdte a legnagyobb vagyonok birtokosainak vizsgálatát.
A közelmúltban kiemelt figyelmet kapott a sajtóban az a hír, hogy az adóhatóság elkezdte a legnagyobb vagyonok birtokosainak vizsgálatát. A minap már az is kiderült, nem ok nélkül lendült akcióba az adókommandó, mert a célkeresztjükbe vett 313 személyből az összesnek van mit magyarázkodnia. És kérdőjelek még így is bőven maradnak.
A tisztességes adófizetőben első olvasatra meghűl a vér, amikor azt látja, hogy az ominózus háromszázas listán nincs olyan személy, aki az összes jövedelmét bevallotta volna, osztályozni csak a félrelépés mértékét illetően lehet. Kétharmaduk milliós nagyságrendű vagyont vont ki az adózás alól, 18-an közülük személyenként több mint 20 millió lejes bevételt titkoltak el. A hatóság közleményéből persze nem derül ki, hogy összesen mekkorára rúg az illetők adózás alól kivont vagyona, ám azt hangsúlyozzák, hogy a célkeresztbe vett személyek közt több esetben rokoni szálak is vannak, tehát kevesebb, mint háromszáz családra terjed ki az adóhatóság vizsgálata.
Egyelőre nevekről sincs szó a vizsgálat kapcsán. Korábban azt szellőztették meg a bulvárhírekben, hogy közéleti személyek, uzsorások és maneleénekesek vannak a listán. Ha a napokban megkezdődik a politikai harc a kormányrúdért, akkor az itt érintett közéleti személyek névsora gyorsan nyilvánosságot kap, hiszen bármely politikust gyorsan le lehet járatni, ha ilyen gyanúba keveredik, még ha az be sem igazolódik a későbbiekben. Ha mégis, akkor pedig az illető amúgy sem érdemli meg többé a tisztességes választók bizalmát és szavazatát.
De ami még fontosabb a neveknél, az a felelősök és következmények kérdése. Egyrészt, azt maga az adóhatóság vallotta be korábbi közleményében, hogy a mostani vizsgálatot az alanyok 2011–13 közti kiadásai alapján indították el. Ha ez igaz, akkor az elmúlt években az adóhatóságnál mulasztás történt, és aki azért felelős, annak a továbbiakban kár a mi zsebünkből állami fizetést biztosítani.
Másrészt pedig az lenne az igazán érdekes, hogy az elcsalt adótételekből mennyi folyik vissza az államkasszába. És ez nem csak a most górcső alá vett magánvagyonoknál érdekes. Az adóhatóság kapcsán elég kevés szó esik arról, hogy például a korrupciós ügyekben hozott jogerős ítéletekben elkobzásra ítélt összegeknek is csak kis részét, alig tizedét hajtják be. Pedig egy idei első félévi adat szerint ebből a forrásból is kijönne annyi pénz, ami a sok vitát kiváltott adócsökkentési tervek féléves költségvetési vonzatát biztosítaná. Az adófizető számára akkor lenne teteje ennek az egész adócsalás- és korrupcióellenes harcnak, ha a köz számlájáról eltérített pénzt az utolsó fityingig vissza is fizettetnék a felelősökkel. Másképp ezt is a tisztességesek kell az államkassza számára kitermeljék, amiért cserébe porhintésnek is gyatrák a bilincscsörgető hírek.